Az idén a megyében több mint 350 ezer tonna alma termett, amelynek azonban jelentős részét léalmaként dolgozzák fel. Csekély hányadát tudják értékesíteni étkezési almaként, és még kisebb része kerül exportálásra. A szabolcsi almát a napokban Moszkvában is népszerűsítették.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 23 ezer hektár almaültetvény van, amelyen az országos almamennyiség kétharmadát termelik. Ennek alig tizedét exportálják a gazdák, a termés jelentős részéből olcsó léalma lesz. A rendszerváltás után az orosz piac beszűkülésével az alma külföldi értékesítése mélyrepülésbe kezdett. 2000-ben mindössze 5000 tonnát sikerült határon túl eladni. Ez az arány tavaly 17 ezer tonnára emelkedett, idén pedig a szakemberek 30-40 ezer tonna almát szeretnének exportálni, ami persze messze elmarad a korábbi évtizedek értékesítésétől. A Szovjetunió utódállamai mellett az uniós tagországokba, elsősorban Németországba lehet eladni a szabolcsi almát, bár ez csak néhány száz tonnás tételt jelent. Az export növekedését is segíti az étkezési alma tárolására adható állami támogatás, ami arra ösztönzi a gazdákat, hogy a jó minőségű gyümölcsöt ne értékesítsék áron alul léalmának. Hosszú távon persze az jelentene megoldást, ha felére csökkenne a léalma aránya, és helyette több étkezési almát termesztenének.