Hajléktalanul...

A volt Krúdy mozi mellett töltötte az éjszakát az a hajléktalan férfi, aki reggel már nem ébredt fel. A VMK alatt alvók egyelőre túlélték az éjszakát...
Károly és András először nem örül az újságíróknak, mondják: Sándor még pihen, meg egyébként is: a múltkor, amikor az újságban megjelent a fotójuk, másnap meglopták őket. Aztán mégis elmondják: általában itt a művelődési ház alatt ütik el az időt, mert ha más nincs is, idejük az van. A verőfényes napsütés csalóka: érezhetően itt az ősz. Csaba azért békésen alszik a padon, ő volt az éjjeli őr. Be kell osztani az ügyeletet, csak úgy, mint azt a kevés pénzt, amit kapnak.
András azt állítja: éjjeli szállásra azért nem mennek, mert az havonta 28 ezer forintba kerül. És azt nem tudják kifizetni. A négytagú csapat legfeljebb egy tányér ingyen ételért tér be az Árpád utcai melegedőbe. Itt egy átlagos napon 60-an fordulnak meg, de télen az is előfordul, hogy 90-en is összezsúfolódnak az ebédlőben. Déli 12 órakor 20-an-30-an várnak az ebédre, kameránk láttán azonban csak Kati marad benn. Úgy tervezi, ebéd után meglátogatja a gyermekét a Nyírszőlősi otthonban.
Katinak szerencséje van: éjszakára ismerőseinél húzhatja meg magát. 25 otthontalan pedig azért mondhatja szerencsésnek magát, mert az éjjeli menedéken van saját ágya. A férőhely nyáron is kevés, akkor is legalább 50 hely kellene. Van rá igény. Az intézmény vezetője értetlenül áll: honnan vettük azt, hogy a szállásért fizetni kell. Az ugyanis ingyenes. A Bokréta utcai menedéken már készülnek a télre: szükség esetén a klubszobában is hálóhelyeket alakítanak ki.