Korcun, azaz átlépő - ebből a szóból eredezteti a nyelvészet a karácsony szót.

Ez a téli napfordulóra vonatkozik, azaz, amikor újból hosszabbodni kezdenek a nappalok. A karácsony szót a 13. századtól használjuk, mai - az ünnepre vonatkozó értelmében. A hagyományos magyar elnevezés szerint azonban december végén kiskarácsonyt és a nagykarácsonyt ünneplünk, amely akkor még a valóságban is két külön ünnepet takart: nagykarácsony december 25-e, karácsony első napja, kiskarácsony pedig január elseje, újév napja volt.
A 18. századig karácsony ünnepének még nem volt akkora jelentősége, mint a húsvétnak. Ma már a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus, a Megváltó születésének napja, a szeretet, öröm, a békesség, a család és az otthon ünnepe. A katolikusok számára a karácsonyi ünnep fénypontja az éjféli mise, amit december 24-ről 25-re virradó éjszaka tartanak a templomokban. Karácsony napján a pápa kiáll a vatikáni palota erkélyére, és onnan adja áldását az emberiségnek.
Karácsonykor ne feledjük el gondosan ellátni ház körüli állatainkat, mert a hiedelmek szerint, a kedvencek ilyenkor beszélni tudnak és bepanaszolják a hanyag gazdikat.