Eltűnhet a szabolcsi alma?

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található meg a magyarországi almatermő terület több mint fele. Nemcsak megélhetést jelent közel 8 ezer család számára, hanem szinte ennyi háztartás számára biztosít állást is. Nagyon fontos lenne megtartani.

A jelek szerint bajban van az almatermelő ágazat: 10-20 évvel ezelőtt még virágzó almaültetvények voltak ott, ahol ma egyre lehangolóbb a kép az elhanyagolt almáskertek miatt – nincs elég tőke, szaktudás és munkaerő sem – tudatta a szon.hu.

Így hát állandóan süllyed a termesztés színvonala, lassan elfogyhatnak az eladható árualapok – ha ez így folytatódik, 10 éven belül sajnos eltűnhet a magyar alma a hazai áruházakból – minderről egy almatermesztési tanácskozáson beszéltek a szakemberek az Újfehértói Kutató Állomáson.

Dr. Takács Ferenc, az Északkelet-Magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) elnöke kiemelte: a 80-as években 60 ezer, a 2000-es évek elején 42 ezer, addig manapság azonban csak 25–26 ezer hektáron termesztenek almát hazánkban. Gond az is, hogy hiányzik a fiatal generáció, aki termesztéssel foglalkozna.

Hazánkban 25 ezer hektáron termesztenek almát, de az ültetvények húsz százaléka versenyképes

Hazánkban 25 ezer hektáron termesztenek almát, de az ültetvények húsz százaléka versenyképes

Össze kell fogni, különben a szabolcsi alma eltűnik – írta meg az összegzést a szon.hu.

Az eseményen részt vett dr. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára is.

Elmondta: meg kell újítani az ún. tudás-átadási csatornákat, a gazdákat pedig motiválni kell az innovációra, mivel a 15 éve működött dolgok ma már nem biztos, hogy hatékonyak. 10 év múlva pedig biztosan nem lesznek azok. Erősíteni kell a versenyképességet, ezzel növelhető a termelékenység, de ehhez fejlesztésre van szükség.

Hatékonyabban kell megszervezni a termékláncokat, le kell csökkenteni a klímaváltozásból, természeti káreseményekből eredő termelési kockázatokat – hangsúlyozta az államtitkár.

A kormánynak és az uniónak is vannak jövedelempótló támogatásai, melyek gondoskodnak a biztonsági hálóról, a kiszámítható jövedelemről. Könnyítik a hitelhez jutást és javítják a beruházások megtérülését – írta meg a szon.hu.

Dr. Feldman Zsolt kiemelte azt is, hogy a piaci támogatások hozzájárulnak ahhoz, hogy tudjanak a termelők alkalmazkodni a piaci folyamatokhoz, mégpedig rugalmas beavatkozásokkal.

Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke hozzátette: Európában évről-évre kevesebb almát fogyasztanak az emberek, ezért mint feldolgozott termék is kerülhetne az áruházakba, lehetséges megoldásként.

A szakember azt is elmondta, hogy bár 25 ezer hektáron termesztenek almát Magyarországon, csak az ültetvények 20 százaléka versenyképes - adta hírül a szon.hu.

B.A.