Sikertörténetet írnak a hazai webáruházak, mégsem lehet maradéktalanul elégedett a piac minden szereplője. Az online kereskedelem növekedése nagyjából háromszor gyorsabb a hagyományos offline kereskedelem bővülésénél, ezzel egyre fontosabb szerepet játszik a kiskereskedelemben. Az ágazat növekedése messze megelőzi az európai átlagot, a növekedés üteme azonban lassulni látszik. Az éves 18 százalékos növekedés továbbra is rendkívül kedvező tendenciákat prognosztizál, ugyanakkor tagadhatatlan a lemaradás a nyugati régió országaihoz viszonyítva.

Lemaradást mutat azonban a hazai webáruházak száma, ami a növekedés ütemének megtartását jelentős mértékben nehezítheti. Míg Németországban hozzávetőlegesen 175 ezer, Nagy Brittaniában 108 ezer, Hollandiában 82 ezer webshop működik, addig ez a szám Magyarország esetén nagyjából 13 ezerre tehető. A hazai e-kereskedelem kiváló teljesítménye várhatóan tovább fogja növelni az online pályára merészkedő kereskedők számát.

Irány a CEE régió?
Egyre több hazai webáruház fontolgatja a közép- és kelet-európai nyitás lehetőségét. Jelenleg úgy tudjuk, hogy hozzávetőlegesen 100 magyar webáruház kereskedik külföldi piacokon, ezek túlnyomó többsége a CEE régióban. De miért választják előszeretettel a közép- és kelet-európai piacokat a hazai kereskedők?

Habár rendkívül vonzónak tűnhet a nyugati országok anyagi helyzete, ezek a piacok komoly nehézségeket jelentenek az újonnan induló webáruházak számára. Elsősorban a magas „bekerülési” költség az, ami érzékenyen érinti a korlátozott méretű tőkével érkező webáruházakat. A nyugati piacokon a hazainál jelentősen magasabb HR, logisztikai és szolgáltatási költségekkel kell számolni, amelyek megtérülése csak abban az esetben lehetséges, ha a webáruház képes piaci részesedést szerezni magának.

A piaci részesedés megszerzése azonban nehezített terepen történik, ugyanis ezek az országok kedvenc célpontjai a világ legnagyobb e-kereskedőinek, ráadásul az adott országok is erős konkurenciát neveltek ki, amelyekkel az újonnan belépő versenyzőknek meg kell mérkőzniük. A CEE régióban az Amazon és Alibaba méretű óriások nincsenek jelen, ráadásul az „őshonos” kereskedők kevésbé képzettek és kevésbé tapasztaltak, mint a nyugati piacokon. A hazai e-kereskedők részéről tehát jelentős tudatosságra van szükség annak érdekében, hogy a külföldi terjeszkedés igazi sikertörténet legyen, ne pedig csúfos bukás.

Nehéz kezdet
A külföldi terjeszkedés komoly erőforrás igénnyel jár, ami nem csak a logisztikai feladatokban és a nyelvi nehézségek leküzdésében mutatkozik meg, hanem kereskedelmi feladatok szervezésében is. A legnagyobb hazai webáruházként emlegetett Extreme Digital hét külföldi piacon van jelen, ezek forgalmi számai azonban elmaradnak a magyar áruházhoz viszonyítva. Külföldön meghatározó szereplővé válni egyáltalán nem könnyű, de nem is lehetetlen. Megfelelő tervezéssel, a forgalmi források lehetőségeinek kiaknázásával és a megfelelő partneri kapcsolatok kiépítésével a külföldi terjeszkedés új bevételi lehetőséget eredményez.

E-commerce szakértők szerint a lépésről lépésre történő építkezés a legeredményesebb stratégia a piacnyitások során. Azonban mindent megelőzően átfogó költségkalkulációt és bevételi tervet kell készíteni annak érdekében, hogy a megfelelő ROI kalkulálható legyen, illetve ennek függvényében tervezhető legyen a webáruház árukészlete.