Meddig tartható fenn az árverseny az e-kereskedelemben?

Jelentős mértékben bővül a hazai e-kereskedelem; míg a hagyományos kiskereskedelem bővülése „csupán” a 6 százalékot éri el, az elektronikus kereskedelem ennek a háromszorosára képes. A folyamatos növekedésben számos tényező fontos szerepet játszik, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a jelentős árverseny által keltett forgalomnövekedés sem.

E-commerce szakértők jellemzően egyetértenek abban, hogy a modern e-kereskedelem velejárója a nagymértékű leárazás. Ez a teljes európai piacra jellemző forgalomélénkítő megoldás, aminek jelentősége a Black Friday nevű akciókban csúcsosodik ki, de számos egyéb leárazás kampányban is megmutatkozik.

A leárazások hatást gyakorolnak az hazai e-kereskedelem egészére; az irreálisnak tűnő leárazások és akciók a legtöbb esetben a komoly háttértámogatással és gyártói kapcsolatrendszerrel rendelkező nagy webáruházak kiváltsága. Velük szemben a leárazások finanszírozásához szükséges tőkével nem rendelkező kisebb webáruházak nem rúghatnak labdába. Ez a jelenség egyértelműen növelni képes a kicsik és a nagyok közötti szakadékot, hiszen a kicsik versenyhátránya e téren mindenképpen megmutatkozik.

A leárazás-verseny legnagyobb vesztesei azok a webáruházak, akik a jelentős mértékű akcióikat csak a profitrátájuk beáldozásával képesek finanszírozni. Ennek szinte minden esetben komoly ára van; általában a szolgáltatásfejlesztésre fenntartott költségkeret látja a kárát, így ezek a webáruházak a további fejlődési potenciáljukat áldozzák be a rövidtávú versenyképességük segítése érdekében. Ugyanakkor a 2017-es év bebizonyította, hogy a leárazások a piacszerzés legjobb eszközei, amelyek hatalmas jelentőséget jelentenek minden olyan webáruház számára, akik képesek ezeket finanszírozni.

 

A KKV szektor más oldalról közelít


Az online kereskedelemben a kisebb árukínálattal és minimális tőkeháttérrel rendelkező webáruházaknak is van keresnivalójuk, ám esetükben jellemzően más megoldások tűnnek sikeresnek. Számukra a kiugrási lehetőséget a legtöbb esetben a rétegtermékek forgalmazása jelenti; számos webáruház szakértőként jelenik meg a maga területén, így nem csak hiteles segítséget jelenthetnek a termékek ajánlása során, hanem bővebb információval is képesek ellátni a vásárlókat, amelyek esetleg a termékadatlapokon nem jelennek meg.

Velük szemben a webplázák képtelenek ezt a fajta szakosodást biztosítani. Noha adott területeken tapasztalt és felkészült termékmenedzsereket és beszerzőket alkalmaznak, az ügyfélszolgálat már a legtöbb esetben képtelen szakmai segítséget biztosítani azokon rétegpiacokon, ahol szakmai felkészültségre van szükség.

 

Egyre nehezebb dió a magyar piac a külföldi webáruházak számára


A hazai piac nagy webplázái közül egyedül az Extreme Digital van magyar tulajdonban. A magyar piac további nagy szereplői román (eMAG) és cseh (Mall és Alza) alapításúak. Míg az Extreme Digital esetében a magyar piac elsődleges stratégiai terület, addig a külföldi alapítású webáruházaknál a magyar piac csupán az érdekeltségük kisebb hányadát teszi ki.

A plázák és a vezető tematikus webáruházak növekedése egyre nehezebb terepet teremt azoknak a nemzetközi e-kereskedőknek, akik a magyar piacra történő belépést tervezik. Noha az Alza új szereplőnek számít hazai e-kereskedelemben, csak kevés külföldi szereplő fókuszál a magyar piacra. Noha vonzó a szegmens növekedése, illetve a logisztikai támogatás is teljes mértékben kielégíti a kereskedők igényeit, az egyre erősödő konkurenciaharc és az erőteljes leárazásokra épülő üzletpolitika várakozásra készteti a nemzetközi kereskedőket.