A közelmúltban a magyar gazdaság helyzetéről tartott előadást Fekete János a Bencs villában.

A közgazdász beszélt az államháztartás hiányáról, a kormány gazdaságpolitikájáról és hosszú pályafutásáról is. A 88 éves szakember a kiáll a kormánykoalíció mellett, mert úgy véli Gyurcsány Ferenc és kormánya megfelelően irányítja az országot.

- Előadásban kedvező képet festett a magyar gazdaság helyzetéről, azonban nem csak az ellenzék, az unió is kritizálja a kormánykoalíció gazdaságpolitikáját. Magas az államháztartási hiány, meggyengült a forint és a szakértők likviditási problémákat is emlegetnek. Erről mi a véleménye?

- Nincs likviditási válság! Ezt továbbra is állítom. Húsz milliárd dollár a tartalékunk, ami jelentősnek mondható, hiszen ez az összeg fél évre előre minden likviditási problémától képes mentesíteni az országot. Az államháztartás hiánya sem olyan nagy, mint ahogy azt állítják. Nagyobb országokhoz képest ez a deficit szerény mértékű. Az Egyesült Államokban az elmúlt hónapban a kereskedelmi mérleg hiánya 7%-ot tett ki, a mi 5-6%-unk ehhez képest nem sok. Sőt említhetnénk még országokat, amelyek hasonló problémákkal küzdenek. A mi számadatainknak külön története van. Mivel nem adtunk állami garanciát az autópálya-építésekre felvett hitelekre és nem állami költségvetésből fizetjük vissza a hiteleket, hanem az autópálya- használati díjakból, ezért a kiadás nem lehet költségvetési tétel. Nincs garancia a költségvetés részéről, ezért Brüsszelben ez vitatott kérdéssé vált, amit első körben azonban sikerült elismertetnünk. Erre a Magyar Nemzeti Bank kiküldte az egyik alelnökét, Szapáry Györgyöt Brüsszelbe, aki ott kifejtette, nem ért egyet ezzel a könyveléssel. Ha ez az intermezzo nem történik meg és sikerül elfogadtatni a tervezetünket, akkor az államháztartás hiánya most kedvezőbb számokat mutatna.

- 2007 - től elkezdődik az unió új finanszírozási időszaka. Azt mondta a következő évek félelmetes lehetőségeket tartogatnak számunkra, ugyanakkor hozzáfűzte: ezek a lehetőségek csak akkor válnak valósággá, ha sikerül kihasználni a komparatív előnyeinket. Ebből adódik a kérdés miben vagyunk mi magyarok jó, melyek azok a területek, ahol mi versenyképesek vagyunk?

- Azért kell a következő években az autópálya- és vasúthálózatot, és mindent ami a közlekedéssel összefügg fejleszteni, hogy gyorsan lehessen közlekedni nálunk. A tranzitforgalom ugyanis komoly bevételi forrás. A közlekedésfejlesztéshez ráadásul jelentős uniós támogatást használhatunk föl, amiről elmondhatjuk, jó befektetést csináltunk. Mindezek mellett munkahelyeket is teremtünk, hiszen ahol utakat építenek oda munkaerő is kell. Az autópálya járulékos hatása még az idegenforgalom fejlődése is. Fontosnak tartom ugyanakkor a telekommunikáció fejlesztését. Az ipar egyes területein is nagyot alkothatunk. A gyógyszeripar jelentős tartalékokkal rendelkezik. Itt van mindjárt a madárinfluenza elleni oltóanyag. Csak nekünk van egyelőre olyan oltóanyagunk, ami hatékony lehet a kór ellen.

- Ezt az oltóanyagot azonban a WHO egyelőre nem ismerte el.

- Pontosan erről akartam beszélni. Most mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogyha gyógyszerként nem megy, akkor legalább gyógyhatású készítményként elismertessük a világgal. Ha ez sikerül, akkor ez nagy üzlet lehet az ország számára. Ez az oltóanyag jelenleg a legjobb a világon. - Kritizálta a magyar mezőgazdaságot. Azt állítja nem azt termeljük, amit le lehet adni. Főleg a búzát emlegette,hangsúlyozta a földrajzi helyeztünk miatt nem tudunk versenyképes árat produkálni. Mit lehet ilyenkor tenni? - Több területet áldozunk a búzára és kukoricára, mint amennyivel képesek vagyunk fedezni a saját szükségleteinket. Ha exportálunk túl drágák vagyunk, mert csak tengeren lehet olcsón gabonát szállítani, azonban amíg Rotterdamba visszük a magyar búzát, az túlságosan megemeli az árát a világpiachoz képest. Ha importálunk, akkor meg nekünk kell több pénzt adni a terményért, mint amennyiért képesek vagyunk helyben előállítani. Úgy vélem nem nagy területen kellene, sokat termelnünk valamiből, hanem inkább arra kellene törekednünk, hogy kis területeken, ahol a közelben melegvíz tör elő a földből, ott forró vízzel fűtött üvegházakban virágot, primőr zöldséget, gyümölcsöt termeljünk. A hőenergia majdnem ingyen lenne, azokon a helyeken, ahol egyébként gyógyvíz tör elő a földből. Ez persze a gyógyvízi turizmus melléktermékeként képzelhető el, hiszen a hő és gyógyforrásokat tekintve elsők vagyunk a világon és ezeket a turisztikának kell elsősorban kihasználni. Cserkeszőlőn már így hasznosítják a hőforrást. Logikusan gondolkodva könnyen kitalálhatjuk miben vagyunk a legjobbak.

- Nyíregyháza helyzete nagyban hasonlít az országéhoz. Az ellenzék itt is azt mondja, hogy túl a nagy a település hitelállománya, miközben dinamikus fejlődést követelnek. Tény, hogy soha nem jut annyi pénz az önkormányzatoknak, amennyire szükségük lenne. Ön hogyan látja ez a felemás helyzetet?

- Nyíregyháza az egyik olyan települése az országnak, ahol a vezetést munkája kiváló. Talán nincs olyan vidéki város az országban, ami annyit fejlődött volna az elmúlt években, mint Nyíregyháza. Egy ilyen okosan vezetett település hitelproblémáit én nem látom veszélyesnek. Véleményem szerint itt a városvezetés tudja meddig lehet nyújtózkodni, itt nem dobnak ki pénzt az ablakon. Ennek a hatása meg is látszik a városon. Amíg Csabainé a polgármester addig nem kell firtatni, mire költik a pénzt, erről meg vagyok győződve.

(Z. Pintye Zsolt)