„Összenő a Kárpát- medence”
Habsburg Ottó szerint az unió keleti bővítésével a Kárpát- medence gazdasági és kulturális egységet fog képezni.
A 94 éves politikus a Magyar Vöröskereszt meghívására érkezett Szabolcsba. Elsőként Csabai Lászlóné polgármestert kereste föl, majd interjúkat adott a helyi médiumoknak. Majd az ajaki Római Katolikus Templomba vett részt egy misén, és egy kerékpárút átadásánál szalagot vágott.
Habsburg Ottó szerint Kelet- Magyarország elmaradott térségei nagyobb figyelmet igényelnek, azért is, mert az unió keleti bővítésével felértékelődik a Kelet- Magyarország. Az utolsó magyar király fia úgy véli Magyarország és a magyarság számára létfontosságú Románia uniós csatlakozása, mivel a határok lebomlásával újra egységet képez majd a Kárpát- medence. A Páneurópai Unió elnöke hangsúlyozta: Románia és Bulgária mellett idővel Ukrajnának is csatlakoznia kell az unióhoz, mivel szerinte csak így lehet a térség biztonságát garantálni.
Habsburg Ottó életrajza:
Az ausztriai Reichenau an der Rax közelében levő Wartholz villában született 1912-ben az utolsó magyar király, IV. Károly gyermekeként. Apját, IV. Károlyt (Ausztriában: I. Károlyt) 1918-ban Magyarországon is detronizálták. Ottó egészen a második világháború végéig reménykedett a visszatérésben. A második világháború idején Washingtonban volt Roosevelt elnök közelében. Ottani tevékenysége máig nem tisztázott. 1961-ben egy nyilatkozatában végül lemondott trónutódlási igényéről.
A Páneurópai Uniónak 1936-tól tagja, 1957-től alelnöke, 1973-tól elnöke volt. 1978-ban német állampolgárságot kapott. 1979 és 1999 között a CSU frakció mandátumával tagja volt az Európai Parlamentnek, két ízben is a frakció korelnökeként. Nagy szimpátiával kísérte az 1988–1989 évi közép-kelet-európai változásokat. Sokat tett az Európai Unió bővítéséért, ennek keretében Magyarország csatlakozásáért. Politikai tevékenységére jellemző, hogy a Kárpát-medencében szinte minden országban ugyanazt a beszédet mondta el az illető ország nyelvén. A rendszerváltást követően az FKGP felvetette köztársasági elnökké választását, ő azonban a jelöltséget rendkívül udvariasan elutasította.
(Cardinalis - Wikipédia)
Habsburg Ottó szerint Kelet- Magyarország elmaradott térségei nagyobb figyelmet igényelnek, azért is, mert az unió keleti bővítésével felértékelődik a Kelet- Magyarország. Az utolsó magyar király fia úgy véli Magyarország és a magyarság számára létfontosságú Románia uniós csatlakozása, mivel a határok lebomlásával újra egységet képez majd a Kárpát- medence. A Páneurópai Unió elnöke hangsúlyozta: Románia és Bulgária mellett idővel Ukrajnának is csatlakoznia kell az unióhoz, mivel szerinte csak így lehet a térség biztonságát garantálni.
Habsburg Ottó életrajza:
Az ausztriai Reichenau an der Rax közelében levő Wartholz villában született 1912-ben az utolsó magyar király, IV. Károly gyermekeként. Apját, IV. Károlyt (Ausztriában: I. Károlyt) 1918-ban Magyarországon is detronizálták. Ottó egészen a második világháború végéig reménykedett a visszatérésben. A második világháború idején Washingtonban volt Roosevelt elnök közelében. Ottani tevékenysége máig nem tisztázott. 1961-ben egy nyilatkozatában végül lemondott trónutódlási igényéről.
A Páneurópai Uniónak 1936-tól tagja, 1957-től alelnöke, 1973-tól elnöke volt. 1978-ban német állampolgárságot kapott. 1979 és 1999 között a CSU frakció mandátumával tagja volt az Európai Parlamentnek, két ízben is a frakció korelnökeként. Nagy szimpátiával kísérte az 1988–1989 évi közép-kelet-európai változásokat. Sokat tett az Európai Unió bővítéséért, ennek keretében Magyarország csatlakozásáért. Politikai tevékenységére jellemző, hogy a Kárpát-medencében szinte minden országban ugyanazt a beszédet mondta el az illető ország nyelvén. A rendszerváltást követően az FKGP felvetette köztársasági elnökké választását, ő azonban a jelöltséget rendkívül udvariasan elutasította.
(Cardinalis - Wikipédia)