Egyéves tapasztalatairól számolt be Nyíregyházán a Betegjogi Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány. Az eltelt időszak azt bizonyította: szükség van a betegjogi képviselőkre, a legtöbb páciens ugyanis nincs tisztában azzal, hogy az egészségügyi intézményekben milyen jogok illetik meg. A betegek 30%-a emberi méltóságát ért sérelem miatt kereste fel a betegjogi képviselőt, 30%-uk pedig információt kért.

Az Országgyűlés 2000-ben szólította fel a kormányt arra, hogy a 2000 óta tevékenykedő betegjogi képviselőket egy szervezet keretében fogja össze. Így alakult meg a Betegjogi Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány akkor még 52 betegjogi képviselővel. A közalapítvány egyéves tevékenysége óta újabb 300 szakembert képzett, közülük 50-en fő- vagy mellékállásban szociális vagy gyermekellátó intézményben nyújtanak segítséget. Az, hogy a betegjogi képviselőkre szükség van, már a kezdet kezdetén bebizonyosodott, a legtöbb páciens ugyanis nincs tisztában azzal, hogy az egészségügyi intézményekben milyen jogok illetik meg, és milyen körülmények és bánásmód ellen léphet fel. A tapasztalatok szerint a betegek 30%-a emberi méltóságát ért sérelem miatt kereste fel a betegjogi képviselőt, 30%-uk pedig információt kért. A közalapítvány kiadványokon, szórólapokon hirdeti: hol kérhetnek a betegek a képviselőktől segítséget, emellett a szolgáltatók kötelezettsége is az, hogy nyilvános helyen elérhetővé tegyék az ezzel kapcsolatos információkat. A betegjogi képviselők a kórházakban fogadóórát tartanak, felkeresik a szociális intézményeket, és telefonon is elérhetők.