Életminőség vizsgálat: ha van pénzünk, jó az egészségünk is?
Nyilvánosságra hozták a nyíregyháziak életminőségét felmérő vizsgálat eredményeit. A tanulmányból kiderül, milyen a megyeszékhelyen élők jövedelmi helyzete, egészségi állapota és a munkához fűződő viszonya.
A felmérést a Debreceni Egyetem Egészségügyi kara készítette az önkormányzat megrendelésére. Egy több mint 20 oldalas füzet tartalmazza a 2008-as életminőség vizsgálat adatait. Nyíregyházán még soha nem készült hasonló felmérés, sőt a több mint 2000 háztartást átvilágító elemzés, országos szinten is páratlannak nevezhető. A Központi Statisztikai Hivatal ugyan készít hasonlót, azonban annak az adatit másfél- két éves késéssel hozzák nyilvánosságra. A sajtónak szerda délelőtt bemutatott anyag rendkívül frissnek mondható, mert a maga a vizsgálat tavaly szeptemberében indult. A több mint 5000 nyíregyházi lakosról készült felmérés érdekes adatokat tartalmaz. A jövedelmi helyzet vizsgálatai során kiderült, a megyeszékhely háztartásaiban a havi nettó jövedelem 177 ezer, az egy főre jutó átlag pedig több mint 69 ezer forint, ami alig marad el az országos átlagtól sőt a jövedelmi egyenlőtlenségek mutatói is hasonlóak. Az egyetlen problémás szám az aló középréteg százalékos eltérése, mert ez a társadalmi csoport nagyon ki van szolgáltatva gazdasági változásoknak. A tanulmány legérdekesebb tanulsága, hogy az egészségügyi állapot megítélésekor, a nyíregyháziak akkor tartják magukat egészségesnek, ha elegendő pénz van a zsebükben.
Dr. Fábián Gergely, tudományos dékánhelyettes hozzáfűzte; az egészségügyi állapot vizsgálatakor az is kiderült, az unió átlagához képest, százalékos arányban több a nyíregyházi tartós beteg, főként az a alapfokú végezettséggel rendelkezők körében. Az elkészült vizsgálat számos más adatot is tartalmaz, például a lakások technikai eszközökkel való felszereltségét, internetelérését vagy éppen a nyelvvizsgával rendelkezők arányát. Fontos mutató mindezek mellett, hogy a megyeszékhely a korfát tekintve már nem tartozik a fiatal városok közé, az átlag nyíregyházi ugyanis középkorú, 48 éves. Az életminőség vizsgálatait a város nagyon fontosnak tartja, mert ezeket az adatokat sok helyen lehet felhasználni. Többek között pályázatok írásánál. Az életminőség vizsgálatot a tervek szerint két év múlva megismétlik. A Debrecen Egyetem munkatársai és hallgatói ezzel folyamatában tudnak majd képet adni a város életminőségéről.
Forrás: nyiregyhazinaplo.hu/Z. Pintye Zsolt
-kt-
Dr. Fábián Gergely, tudományos dékánhelyettes hozzáfűzte; az egészségügyi állapot vizsgálatakor az is kiderült, az unió átlagához képest, százalékos arányban több a nyíregyházi tartós beteg, főként az a alapfokú végezettséggel rendelkezők körében. Az elkészült vizsgálat számos más adatot is tartalmaz, például a lakások technikai eszközökkel való felszereltségét, internetelérését vagy éppen a nyelvvizsgával rendelkezők arányát. Fontos mutató mindezek mellett, hogy a megyeszékhely a korfát tekintve már nem tartozik a fiatal városok közé, az átlag nyíregyházi ugyanis középkorú, 48 éves. Az életminőség vizsgálatait a város nagyon fontosnak tartja, mert ezeket az adatokat sok helyen lehet felhasználni. Többek között pályázatok írásánál. Az életminőség vizsgálatot a tervek szerint két év múlva megismétlik. A Debrecen Egyetem munkatársai és hallgatói ezzel folyamatában tudnak majd képet adni a város életminőségéről.
Forrás: nyiregyhazinaplo.hu/Z. Pintye Zsolt
-kt-
További hírek:
Szólj hozzá a fórumon!