Magyarországon a relatív szegénység aránya 11-13%-os, a gyermekeknek pedig csaknem 20%-a él nehéz körülmények között. Egyebek mellett a probléma kezelésére kialakított programokat is megismerhették a résztvevők azon a konferencián, melyet a közös gondolkodás és a szakmák közötti együttműködés jegyében rendeztek meg az Egészségügyi Főiskolán.

Magyarországon a gyermeknépesség 18%-a él szegénységben. Az arány csak látszólag magas, mert ezzel a mutatóval hazánk Európa középmezőnyébe tartozik. Szegénynek egyébként az számít, akinek jövedelme nem éri el az átlagjövedelem hatvan százalékát. A gyermekek száma pedig egyértelműen növeli egy család szegénységi kockázatát. A többgyerekeseknek például harminc százaléka él nehéz körülmények között. A szegénység nem egyszerűen csak alacsony jövedelmet jelent, hanem rossz lakásviszonyokat, kedvezőtlen egészségi állapotot, rövid életkilátásokat, és rossz iskoláztatási feltételeket. A probléma kezelése sem feltétlenül a nagyobb támogatás nyújtása, a tényleges megoldást a szülők foglalkoztatása, a gyerekek óvodáztatása, iskoláztatása, és a szociális gyermekjóléti ellátás jelenti. Magyarországon Gyermekesély néven kormányzati program is fut a gyermekszegénység kezelésére, amely komplex módon próbálja kezelni a problémát.

A gyermekszegénység helyzetének alakulása természetesen nem független az ország általános állapotától, így 2006-ig a reáljövedelmek növekedése a legszegényebbeknél is éreztette hatását, 2007 óta azonban ismét romlik a nehéz körülmények között élő családok helyzete. Területi megoszlás szerint pedig a hátrányos helyzetű régiókat érinti elsősorban, a legtöbb szegény gyerek tehát Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldi Régióban, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon él.

forrás:nyiregyhaza.hu-Szabó