Lassan már közhely: az idegen-nyelv tudás az uniós csatlakozás küszöbén egyre inkább felértékelődik. Minderről azon a tanácskozáson volt szó, amelyet a Nyelv és az Európai Unió címmel az önkormányzat és a Német Fórum rendezett meg a Városházán.

A nyelvtudás sok esetben már most feltétele a felsőfokú tanulmányoknak, a munkavállalásnak, de a mindennapi életben is számtalan olyan helyzet adódik, ahol nyelvtudás nélkül nem lehet boldogulni. A most felnövekvő generációnak egyre nagyobb hányada rendelkezik jó színvonalú nyelvtudással, bár a most érettségizők alig 50%-kának van nyelvvizsgája. 2005-től a kétszintű érettségi rendszer bevezetésével ez az arány talán javulni fog. Sokak szerint az iskolai idegennyelv oktatás csak keveseket juttat el a kívánt nyelvtudáshoz. Ennek megváltoztatására az Oktatási Minisztérium stratégiát dolgozott ki. A tervek szerint a középiskolákban a két idegennyelv tanulására fordított hat órás keretet az első nyelvvizsgáig egyetlen nyelv elsajátítására használnák föl. A jól bevált két tannyelvű gimnáziumok mintájára szorgalmazzák a nulladik évfolyam bevezetését, ahol az órakeret 40%-ában tanulhatnának nyelvet a diákok. A felnőttek nyelvtanulását, pedig az segíti, hogy idén január óta a képzés költségéből 60 ezer forintot leírhatnak éves adójukból.