A Nyíregyházi Televízióban rendezett exkluzív közbiztonsági fórum írott változatát olvashatják a NYIRON látogatói!

(Köz)biztonság, te drága!

Előjáték

Közbiztonsági Információs Kampányt hirdetett az önkormányzat, Nyíregyházán, amelyet szórólapok és leporellók hirdettek városszerte. Mindezek mellett a Nyíregyházi Televízióban Járőr címmel egy közbiztonsági magazin indult, amely a felmerülő problémákat, és a sikereket is igyekezett bemutatni. Az akciót egy televíziós fórum zárta le, melynek résztvevői Andrékó János, a megyei rendőrkapitány, Csák József a városi kapitány ás Tukacs István alpolgármesterek voltak. A Nyíregyházi Napló olvasói ennek a fórumnak a kivonatát olvashatják most az újság hasábjain.

Seregszemle Andrékó Jánossal

Milyen feltételek mellett működik a rendőrség a megyében? Milyen az állomány, milyen színvonalú a technikai eszközállomány?

Andrékó János: Nem is olyan régen tettünk pontot a kollégákkal az évértékelő tárgyalásokra. Amit elmondhatok, az nagyrészt egybeesik a városlakók és az önkormányzat véleményével is. 2004-ben a megye közbiztonsága a statisztikai adatok szerint nem romlott, és ezt az itt élők is megerősítették. A felmerült problémák alapvetően kezelhetőek voltak számunkra. Kirívó változásokat a bűnözés szerkezetében sem tapasztaltunk. Bár szeretném megjegyezni, hogy nem kerülte el a figyelmünket az erőszak és az agresszivitás kis mértékű felerősödése. Ám ezen kívül inkább a korábbi évek trendje folytatódik, tehát a bűncselekmények számának csökkenése. Összességében úgy nyilatkozhatom, hogy jó évet zártunk.

A kiemelkedően jó bűnüldözési adatokat a BM államtitkára is hangsúlyozta, amikor átadta a Nyíregyházi Rendőrkapitányság új épületét.

Andrékó János: Számunkra fontosabb a feletteseink dicsérete mellett a lakosság és az önkormányzatok elismerése a fontosabb. Az elmúlt hetekben, pedig több önkormányzati beszámolót is tartottunk, ahol a képviselők elismeréssel szóltak a rendőrség munkájáról. Szinte kivétel nélkül elégedettek voltak az erőfeszítéseinkkel és törekvéseinkkel.

Tiszavasváriból Nyíregyházára

Tiszavasvári után talán egy kicsivel nagyobb kihívás most Nyíregyháza Csák József, az újdonsült városi rendőrkapitány számára. Hogyan látja a megyeszékhely rendőri állományát, felkészültségét, technikai színvonalát?

Csák József: Valóban nehéz összehasonlítani, Nyíregyházát Tiszavasvárival, ha a rendőri feladatokat vesszük alapul, hiszen nagyságrendileg több bűncselekmény történik a megyeszékhelyen, azonban nem is ez a feladatom. Nyíregyháza egy igazi nagyváros lett, a nagyvárosokra jellemző összes gonddal- bajjal együtt, és természetesen a nagyvárosi bűnözés jellegzetességeivel. Most azért szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy számomra Nyíregyháza nem újdonság, hiszen 2000-ig itt teljesítettem szolgálatot, több osztálynak voltam a vezetője, és szerintem azért annyi sokat nem változott a megyeszékhely öt év alatt, hogy ne ismerném a problémáit. Az pedig számomra megnyugtató, hogy egy nagyon jó csapatot vettem át. Ez az állomány tenni akar a város biztonságáért, és közrendjéért, és ezt az eredmények is alátámasztották. Azonban én ettől többet várok, engem nem nyugtatnak meg a jó statisztikai adatok, néhány vezetőtársammal együtt én még nem vagyok elégedett. Az a célom, hogy minél kevesebb bűncselekmény legyen ebben a városban, s ha mégis történik valami, azt minél hamarabb felderítsük, a tetteseket előállítsuk.

Így látja az alpolgármester…

Az alpolgármester számára két rendőrt hallgatni a közbiztonságról fura érzés lehet. Hiszen egyrészről minden beszámolójukat első kézből ismeri a közgyűlésekről, másrészt a város közbiztonságát városlakóként is érzékeli.

Elsőször leszögezem ez egy biztonságos város, és ez nem valami kincstári optimizmus nálam. Ezt azokból a tényekből szűröm le, amit a beszámolókból megismerek és természetesen a nyíregyháziak hangulata is sok mindenről árulkodik. Mi mindig nagyon sokat vitatkozunk a közbiztonságról az önkormányzat ülésein. Mivel felmerülnek olyan dolgok, amelyek jogos sérelmei a városlakóknak. Jogosak, mert érdekes módon a felmérések szerint a nyíregyháziak biztonságérzete rosszabb, mint amilyen a valóságos helyzet. Másrészt, pedig aggódnak, mert azt látják, hogy a fiatalok az éjszakában egyszerre bűnelkövetők és a bűncselekmények lehetséges áldozatai. Aggódnak, mert új bűncselekményi formák jelentek meg a városban. Itt van mindjárt a mobiltelefon- lopások egyre emelkedő száma vagy a bivalyerős motorok mérkőzései a belvárosban. Ezek, pedig jogos sérelmek és aggodalmak. Ugyanakkor, úgy vélem, az előítéleteket le kell vetkőzni. Nem szabad budapesti szemmel nézni Nyíregyházát, ahol azt állítják, hogy az ukrán határ mellett nem is lehet jó a közbiztonság. Mert állítom, hogy sokkal jobb nálunk, mint a fővárosban. Persze a változó világ kihívásaira föl kell készülni. Valóban nagyváros lettünk ez meglátszik a közlekedés problémáin is. A sok autó, a rendkívül megerősödött forgalom velejárója, hogy a közlekedés morálja bizony olyan, amilyen. A városlakók számára ugyanakkor megnyugtató lehet, hogy az önkormányzat és a rendőrség igazi partneri viszonyban képes együttműködni.

A városlakók kérdései…

A Ferenc körút és a Sóstói út kereszteződésében sok a baleset, tervez-e a város valami, annak érdekében, hogy a veszélyes „telezöld” megszűnjön?

Tukacs István: Ez a kereszteződés, az egyik neuralgikus pontja a városnak. Én idestova 30 éve vezetek autó. Erre a kérdésre csak annyit tusok mondani, nagyon udvariasan: ismerni kell a KRESZ szabályait, és tudni kell alkalmazni. A „telezöld”, nem „istencsapása”, az a közlekedés éppolyan velejárója, mint bármi más. Közlekedni kell tudni benne. A szakemberek ráadásul azt mondják, ha megszüntetnék a „telezöldet” az rendkívül lelassítaná a forgalmat és ha arra gondolunk, hogy reggel és délután a csúcsforgalomban, hányan hajtanak át ott, akkor el kell gondolkodni azon érdemes-e azt a „telezöldet” megszüntetni? Én azt javaslom, hogy óvatosan közlekedjünk. Ugyanakkor azt megígérhetem, ha bármilyen racionális megoldás keletkezik a kereszteződés ügyében, az önkormányzat támogatni fogja.

Ha már a kereszteződéseknél tartunk, mi a helyzet a körforgalmakkal, hiszen úgy látszik a körforgalom kialakítás nagyban képes javítani a közlekedés biztonságát egy-egy csomópontban? Jó példaként említhetnék a Kosbor utca és Korányi kereszteződését.

Tukacs István: Egy körforgalom kialakításának megvannak, a közlekedéstechnikai feltételei, és bizony csak ott lehet kialakítani, ahol van elég hely hozzá. A Korányi körforgalmat is alig várták a városlakók, majd amikor elkészült hozzáfűzték: kicsi. Nagyobbat szerettek volna. Pedig nem tudtunk nagyobbat készíteni. Ugyanez a helyzet a Stadion út és Sóstói ót kereszteződésével is, ahol szintén lámpás csomópont várható, mivel a körforgalom nem fér el. Mi arra törekszünk, hogy ahol lehet körforgalmat alakítsunk ki, még a drágább is, azonban ennek sokszor fizikai akadályai vannak.

Több Nyíregyházi kereszteződésben is kéregetőket lehet látni, ami amellett, hogy idegesítő még balesetveszélyes is. Nem lehet ezzel a problémával valamit kezdeni?

Csák József: A kéregetők problémájával mi is naponta szembesülünk. Ezekkel a személyekkel szemben lehetőség szerint mi eljárunk, intézkedünk. Igaz nem azért, mert kéregetnek, hanem mert közlekedési szabálysértést követnek el. Ugyanakkor el kell mondanom; ha nem zaklató jellegű a kéregetés, vagy nem fiatalkorú teszi, akkor ez jelenleg nem ütközik semmilyen törvénybe. Így a kéregetéssel szemben sok lehetőségünk nincs. Én, azt gondolom, hogy azért kell eljárnunk, hogy nehogy közlekedési balesetet okozzanak, illetve nehogy baleset áldozataivá váljanak. Itt Nyíregyházán, akik kéregetnek ráadásul nem is koldusok, hanem hajléktalanok, hiszen személyesen ismerjük őket. Ezt a kérdést talán csak szociális oldalról lehetne megközelíteni, is talán csak így lehetne kezelni.

A jó idő közeledtével feltűnnek azok a fiatalok, akik motorjaikat hangosan túráztatják, zavarva ezzel a városlakók nyugalmát. Lehet-e ellenük tenni valamit?

Andrékó János: Ez egy érdekes kérdés. Hiszen az, hogy a fiatalok nagy teljesítményű motorokkal rendelkeznek, az azt is jelenti, hogy javul az életszínvonal. A másik oldalról ezt a magasabb életszínvonalat úgy kellene megélni, hogy azzal ne sértsük, zavarjuk mások nyugalmát, biztonságérzetét. Ezért pedig néha szigorúbb eszközökhöz kell nyúlni. Ilyen lehet az önkormányzati csendrendelet. Másrészt, pedig a rendőrségnek szabálysértés esetén következetesen és szigorúan kell eljárnia. Ehhez hozzá kell fűznöm, hogy ez mindenütt probléma a világ gazdagabb országaiban.

Mi a helyzet a motoros száguldozókkal?

Andrékó János: Ez már szabálysértési kérdés. Mi nagyon sokat mérjük, a járművezetők sebességét. Ugyanakkor az éjszakai motoros száguldozók elfogására nagyon kicsi az esélyünk, hiszen a sebességmérések főként nappal történnek. Mi egyébként az elmúlt évben felvettük a kapcsolatot a szervezett motorosok képviselőivel, mert nemcsak elszigetelt jelenségekről van szó estenként, hanem előfordult, hogy szervezett motoros gyorsulási versenyeket rendeztek, persze illegálisan. Úgy tűnik ez a párbeszéd eredményes, hiszen megértették, hogy súlyos jogsértéseket és veszélyhelyzeteket okoznak, ott, ahol ez tilos.

Tukacs István: A motorosok problémái folyton fölmerülnek a közgyűlésen is. Én egy jó példát említenék. Az egyik ilyen motoros szervezet megkeresett bennünket, hogy gyorsulási versenyt rendeznének a repülőtéren és támogassuk őket. Azt gondoltuk, hogy ennek ott a helye és melléjük álltunk. Ugyanakkor többek között a száguldozó motorosok miatt döntött úgy az önkormányzat, hogy beszerez a rendőrségnek egy traffipaxot, amely remélhetőleg képes felszámolni ezt a problémát.

Az állomás környékén felszerelt térfigyelő kamerákról annyi jót lehet hallani, ha ilyen hatékonyak, miért nem szerelnek fel többet a városban?

Csák József: A térfigyelő rendszer egy nagyon hasznos dolog. Ráadásul ezt a kijelentésemet a statisztikai adatok is alátámasztják. A kilencvenes évek végén, vagy éppen még 2000-ben is a megyeszékhelyen elkövetett rablások túlnyomórészt az állomás környékére koncentrálódtak, és tudni kell, hogy ez az a bűncselekmény, amelynek felderítése nagyon nehéz. Az ott élők emiatt nem is nagyon érezték magukat biztonságban. Ráadásul sok vendég vasúton érkezett a megyeszékhelyre és elég rossz benyomást keltett, hogy azon nyomban zsebtolvajlás áldozatává váltak. Ezt sikerült felszámolni a térfigyelő- rendszerrel, ezt a statisztikai adatok és az ott élők is megerősítik. Én arra biztatnám a város vezetőit, hogy építsünk ki újakat. Sőt még a MÁV- nak is felvetettük, hogy az állomás területén is építsék ki a rendszert. A térfigyelő rendszerrel egyébként két rablást, két zsarolást, zsebtolvajlást, garázdaságokat sikerült felderíteni.

Tukacs István: Én nagyon örülök annak, hogy szakmailag is alátámasztják a rendőrség vezetői a térfigyelő- rendszert. Hiszen a működését az emelkedő lakásárak is bizonyítják. A következő lépésként a Búza téren kívánjuk kiépíteni a rendszert, a rendőri vezetéssel kialakított konszenzus alapján. Ez a tervek szerint 15 millió forintba kerül majd. Körülbelül másfél hónap múlva kezdődik a beruházás megvalósítása. Azért döntöttünk Búza tér mellett, mert a piac önmagában is veszélyes lehet, ezen kívül van ott egy nagy parkoló. Ráadásul több szórakozóhely is üzemel itt, amelyek miatt már többször panaszkodtak a környékbeliek.

A kedvező adatok ellenére az Arany János utcában élők azt állítják, hogy még mindig virágzik itt a prostitúció, sok a hajléktalan. Lehet-e ez ellen valamit tenni?

Andrékó János: Én úgy tudom, hogy amióta az Érkerti rendőrőrs és a térfigyelő- rendszer működik azért sokat javult a helyzet. A rendőrség egyébként komoly energiákat fordít a térség közbiztonságának fokozására. Nagyon sok prostituáltat előállítunk. A hajléktalanokról, pedig már beszéltünk. Talán annyit hozzá tudnék ehhez fűzni, hogy kidolgoztunk egy lakótelepi rendőrség koncepciót, ami érintené az érkerti rendőrséget is. Talán ez a koncepció képes majd a lakótelepeken élők biztonságát növelni.

Tukacs István: Az előző ciklusban megtörtént a prostitúció legalizálása és ezért felemás a kérdés. Én úgy érzem, hogy a térfigyelő- rendszer hatékony. A probléma a kialakult törvényi helyzettel van inkább, amely nem szolgálja a hatékony rendőri fellépést. Ha ezt sikerülne megváltoztatni, akkor a rendőrség munkája is hatékonyabb lenne.

Terveznek-e kábítószer- razziát Nyíregyházán? Milyen a kábítószerhelyzet a megyeszékhelyen?

Andrékó János: Őszintén merem azt a nézetet vállalni, hogy sem az elmúlt években sem manapság nem a fellegvára a megye a kábítószer- fogyasztásnak és kábítószer- terjesztésnek. Ellenben tudom, hogy ez egy élő, létező probléma. Elsősorban a könnyűdrogok vannak a megyében jelen. Több terjesztőhálózatot is sikerült az elmúlt évben felderíteni a térségben, és ezekből az ügyekből az derült ki, hogy az elosztóhálózatok központjai kívül esnek a megyén. Tulajdonképpen a kábítószer- bűnözés felderítése nagyban függ attól, hogy milyen információkat tudunk összegyűjteni a fogyasztókról. Ennek ellenére én nem vagyok híve a kábítószer- razziáknak, hiszen a számunkra fontos információkat akkor is be tudjuk szerezni, ha nem csinálunk ilyen nagy felhajtással járó akciókat. Ha mégis felmerül, hogy egy- egy szórakozóhelyen nagymértékben folyik az elosztás a megyében, akkor ellenben razziáról is szó lehet. Végül azt még hozzá kell tennem, hogy számunkra nem elsődleges célpont a fogyasztók leleplezése, még akkor sem, ha visszaszigorodtak az ide vonatkozó törvények, hanem a terjesztő hálózatok felderítése.

Csák József: Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy a hetekben többször fokozottan ellenőriztük a nyíregyházi szórakozóhelyek környékét, azonban ezeket az akciókat nem nevezném razziának. Ezek csupán a közbiztonságot szolgálták. Ha egy ilyen akció során mégis találkoznánk kábítószerrel, biztosíthatom a városlakókat, nem mennénk el szó nélkül mellette.

Végszó, vég nélkül…

Milyen érdemjegyet adnának a nyíregyházi közbiztonságnak?

Andrékó János: A közbiztonság valamennyiünk közös produktuma. Én a saját részemről elégedett vagyok a kollégáim munkájával. Összességében jóra értékelem a közbiztonság helyzetét Nyíregyházán. Jóra értékelem az együttműködést a különböző szervekkel, azonban ettől egy kicsit rosszabb jegyet adnék arra, hogy hogyan viszonyulnak az állampolgárok a saját környezetükhöz való hozzáálláshoz, mert úgy látom, hogy ki- ki jobban odafigyelhetne a saját vagyonára, értéktárgyaira.

Csak József: Hát merek én mást mondani, mint a főnököm? Tehát csatlakozom az előttem szólóhoz. Négyes.

Tukacs István: A nyíregyháziak biztonságvágyára ötöst adnék. A biztonsággal való foglalkozásra, egyetértésben a főkapitánnyal négyest adnék. A valóságos helyzetre, pedig egy nagy négyest. A közös munkára, amit a városlakókkal, a rendőrséggel közösen végzünk az újra csak ötöst érdemel…

Z. Pintye Zsolt


Forrás: Nyíregyházi Napló