Szakképzési megszorító csomag következményeiről
A gazdálkodó szervezeteket és a tanulószerződés intézmény-rendszerét érintő szakképzési megszorító csomag (T/9179 Javaslat) következményeiről a magyar szakképzés rendszerére.
Bevezetés
Az Országgyűlésnek benyújtásra került a szakképzési hozzájárulás rendszerét rendkívül hátrányosan érintő „egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/9179 számú törvényjavaslat”. Az ott megfogalmazott jogszabályok bevezetése rendkívül súlyos következményekkel járna a magyar szakképzésben. Ezt támasztja alá az a felmérés is, melyet 1000 gazdálkodó szervezet körében végeztünk el. Az eredmény megdöbbentő: 74%-al csökkenne a tanulószerződéses tanulók jelenlegi 44 ezres létszáma. A felmérés, valamint saját tapasztalataink alapján az MKIK elkészített egy hatáselemzést, melyben visszafogottan „mindössze” 50%-os leépüléssel számoltunk. Ebből jól kitűnik, hogy az intézkedések nem hogy a kormány által kívánt megtakarítási hatást nem érik el, de még jelentős ráfizetéssel is járnak, nem beszélve a további, munkaerő-piacot súlyosan érintő következményekről. A gazdálkodók általános véleményének szemléltetésére hatáselemzésünk végén idéztünk a felmérés során hozzánk eljuttatott visszajelzéseikből.
A megszorító csomag fő elemei a következők:
1. Megszűnik a jelenlegi 100%-os elszámolási lehetősége a tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására fordított összegnek.
2. Felére csökken a jelenlegi 100%-os elszámolhatási lehetősége a tárgyi eszközök karbantartására, javítására fordított összegnek.
3. Felére csökken a jelenlegi 20%-os anyagköltségre fordítható összeg elszámolási lehetősége.
4. A tanuló pénzbeli juttatására fordított összeg csak a minimálbér 20%-áig lesz elszámolható ( a korábbi 50% helyett), viszont a pénzbeli juttatás a minimálbér 20%-a helyett 30%-ra emelkedne. Ez viszont azt jelenti, hogy további 10%-ot a gazdálkodónak kell finanszírozni.
5. A gyakorlati oktatói bérek elszámolhatóságának csökkentése az alábbiak szerint alakul:
o Középfokú végzettséggel rendelkezők esetén a kötelező legkisebb munkabér jelenlegi háromszorosáról kétszeresére csökken
o Középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkezőknél a kötelező legkisebb munkabér négyszerese helyett két és félszerese lesz elszámolható
o Felsőfokú végzettségű dolgozók esetében a kötelező legkisebb munkabér jelenlegi négy és félszereséről háromszorosára csökken.
1. A tanulószerződések számának alakulása 1998-2008. között:
A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.
A Javaslat elfogadása esetén a jelenlegi 44 ezres tanulószerződés-szám várhatóan több mint felére csökken.
A várható hatásokat felmérendő az MKIK és az MKIK GVI rövid kérdőíves felmérést végzett 1000 gyakorlati oktatást végző gazdálkodó körében. Az eredmények szerint a jelenlegi és a módosítások nélkül felvenni szándékozott tanulószerződések száma akár 58%-kal csökkenhet, azaz a csökkenés mértéke a jelenleg tanulószerződéssel foglalkoztatottak 71%-át is kiteheti és meghaladhatja a 30 ezer főt. A továbbiakban ennél visszafogottabb, 50%-os csökkenéssel számolunk.
2. A T/9179 számú Javaslat szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezéseinek kalkulált költségvetési hatása:
- megtakarítás: 5,2 mdFt - változatlan tanulószerződés-szám mellett,
9,8 mdFt - a prognosztizált min. 22 ezres szerződés-csökkenés mellett
- többlet-kiadás: 16,1 mdFt
-----------------------------------------
összesen: 10,9 mdFt többlet-kiadás változatlan tanulószerződés-szám mellett
6,3 mdFt többlet-kiadás a 22 ezres csökkenés mellett
3. A megtakarítás más forrásból történő finanszírozásának lehetőségei:
Megnevezés Összeg 2008-ban (mdFt)
OKM rendelkezési jogkörébe tartozó keretösszeg 4,6
A szakiskolai fejlesztési programra évente meghatározott keretösszeg 1,9
Határontúli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése 0,8
A felnőttképzési célok támogatása 7,6
Ezen felül:
1. szakképző iskoláknak és a felsőoktatási intézményeknek a gazdálkodó szervezetek részéről nyújtott fejlesztési támogatás felső határának a Javaslatban szereplő 70%-ról 60%-ra, illetve 35%-ról 30%-ra történő csökkentésének további növelése 50%, ill. 25%-ra; ez további 2,8 mdFt-os megtakarítást eredményezhet.
2. a 2009. őszén esedékes szakiskolai tanulók ösztöndíj-programjának átmeneti felfüggesztése (2-3 mdFt megtakarítás)
4. További, a munkaerő-piacot súlyosan érintő következmények
* A gazdálkodó szervezeteknél gyakorlaton lévő tanulók jelenlegi 50%-os aránya 25%-ra csökken, melynek következtében a szakiskolai tanulók egynegyede szerez a versenyszférában piacképes ismereteket. Ezzel a tanulók elhelyezkedési esélyei lényegesen romlanak, ill. a gazdaság fiatal szakképzett munkaerővel történő ellátása tovább romlik. Ennek következtében növekedni fog a pályakezdő munkanélküliek száma, csökken a foglalkoztatottság szintje.
* Az építőipar területén a vállalati gyakorlati képzőhelyek 70-80%-a megszűnik, amelynek következtében 3-4 év múlva krónikus szakember-hiányra lehet számítani.
* A megszorító intézkedések hatására a gazdálkodó szervezetek képzési hajlandósága jelentősen csökken, amely komoly bizalomvesztéssel fog járni a jelenleg érintett 7 ezer gazdálkodó körében.
* A kieső 22 ezer tanulószerződés következtében az érintettek kikerülnek a foglalkoztatási és társadalom-biztosítási rendszerből, ill. elvesztik a tanulószerződés által biztosított szociális státuszukat is.
* Azon iskolák, akik jelenleg sem rendelkeznek tanműhelyi kapacitással, megszüntetik a tevékenységüket. Azon iskolák, akik rendelkeznek ilyen kapacitással, a kieső 20 ezer tanuló gyakorlati oktatását nem tudják máról holnapra megoldani.
* Ellentmondásosnak tartjuk, hogy az új válságkezelő kormány programja is kiemelt szerepet szán a munkával egybekötött szakképzés bevezetésének, ugyanakkor a szakképzési megszorító csomag ennek pont ellentétes hatását váltja ki.
* Megszűnik Magyarországon az úgynevezett „szakképzési adó” azon kialakult gyakorlata, amelynek értelmében az éves szinten megforduló közel 80 milliárdos pénzalapból elsősorban azok a befizetők élvezzenek prioritást, akik a gazdaság számára a tanulók gyakorlati képzésével hozzájárulnak a munkaerő-piac szakképzett munkaerővel történő ellátásához. Ez jelenleg a magyar vállalkozások mindössze 2%-át (7 ezer gazdálkodó) teszi ki.
-kt-
Az Országgyűlésnek benyújtásra került a szakképzési hozzájárulás rendszerét rendkívül hátrányosan érintő „egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/9179 számú törvényjavaslat”. Az ott megfogalmazott jogszabályok bevezetése rendkívül súlyos következményekkel járna a magyar szakképzésben. Ezt támasztja alá az a felmérés is, melyet 1000 gazdálkodó szervezet körében végeztünk el. Az eredmény megdöbbentő: 74%-al csökkenne a tanulószerződéses tanulók jelenlegi 44 ezres létszáma. A felmérés, valamint saját tapasztalataink alapján az MKIK elkészített egy hatáselemzést, melyben visszafogottan „mindössze” 50%-os leépüléssel számoltunk. Ebből jól kitűnik, hogy az intézkedések nem hogy a kormány által kívánt megtakarítási hatást nem érik el, de még jelentős ráfizetéssel is járnak, nem beszélve a további, munkaerő-piacot súlyosan érintő következményekről. A gazdálkodók általános véleményének szemléltetésére hatáselemzésünk végén idéztünk a felmérés során hozzánk eljuttatott visszajelzéseikből.
A megszorító csomag fő elemei a következők:
1. Megszűnik a jelenlegi 100%-os elszámolási lehetősége a tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására fordított összegnek.
2. Felére csökken a jelenlegi 100%-os elszámolhatási lehetősége a tárgyi eszközök karbantartására, javítására fordított összegnek.
3. Felére csökken a jelenlegi 20%-os anyagköltségre fordítható összeg elszámolási lehetősége.
4. A tanuló pénzbeli juttatására fordított összeg csak a minimálbér 20%-áig lesz elszámolható ( a korábbi 50% helyett), viszont a pénzbeli juttatás a minimálbér 20%-a helyett 30%-ra emelkedne. Ez viszont azt jelenti, hogy további 10%-ot a gazdálkodónak kell finanszírozni.
5. A gyakorlati oktatói bérek elszámolhatóságának csökkentése az alábbiak szerint alakul:
o Középfokú végzettséggel rendelkezők esetén a kötelező legkisebb munkabér jelenlegi háromszorosáról kétszeresére csökken
o Középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkezőknél a kötelező legkisebb munkabér négyszerese helyett két és félszerese lesz elszámolható
o Felsőfokú végzettségű dolgozók esetében a kötelező legkisebb munkabér jelenlegi négy és félszereséről háromszorosára csökken.
Szakképzési megszorító csomag következményeiről
1. A tanulószerződések számának alakulása 1998-2008. között:
A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.
A Javaslat elfogadása esetén a jelenlegi 44 ezres tanulószerződés-szám várhatóan több mint felére csökken.
A várható hatásokat felmérendő az MKIK és az MKIK GVI rövid kérdőíves felmérést végzett 1000 gyakorlati oktatást végző gazdálkodó körében. Az eredmények szerint a jelenlegi és a módosítások nélkül felvenni szándékozott tanulószerződések száma akár 58%-kal csökkenhet, azaz a csökkenés mértéke a jelenleg tanulószerződéssel foglalkoztatottak 71%-át is kiteheti és meghaladhatja a 30 ezer főt. A továbbiakban ennél visszafogottabb, 50%-os csökkenéssel számolunk.
2. A T/9179 számú Javaslat szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezéseinek kalkulált költségvetési hatása:
- megtakarítás: 5,2 mdFt - változatlan tanulószerződés-szám mellett,
9,8 mdFt - a prognosztizált min. 22 ezres szerződés-csökkenés mellett
- többlet-kiadás: 16,1 mdFt
-----------------------------------------
összesen: 10,9 mdFt többlet-kiadás változatlan tanulószerződés-szám mellett
6,3 mdFt többlet-kiadás a 22 ezres csökkenés mellett
3. A megtakarítás más forrásból történő finanszírozásának lehetőségei:
Megnevezés Összeg 2008-ban (mdFt)
OKM rendelkezési jogkörébe tartozó keretösszeg 4,6
A szakiskolai fejlesztési programra évente meghatározott keretösszeg 1,9
Határontúli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése 0,8
A felnőttképzési célok támogatása 7,6
Ezen felül:
1. szakképző iskoláknak és a felsőoktatási intézményeknek a gazdálkodó szervezetek részéről nyújtott fejlesztési támogatás felső határának a Javaslatban szereplő 70%-ról 60%-ra, illetve 35%-ról 30%-ra történő csökkentésének további növelése 50%, ill. 25%-ra; ez további 2,8 mdFt-os megtakarítást eredményezhet.
2. a 2009. őszén esedékes szakiskolai tanulók ösztöndíj-programjának átmeneti felfüggesztése (2-3 mdFt megtakarítás)
4. További, a munkaerő-piacot súlyosan érintő következmények
* A gazdálkodó szervezeteknél gyakorlaton lévő tanulók jelenlegi 50%-os aránya 25%-ra csökken, melynek következtében a szakiskolai tanulók egynegyede szerez a versenyszférában piacképes ismereteket. Ezzel a tanulók elhelyezkedési esélyei lényegesen romlanak, ill. a gazdaság fiatal szakképzett munkaerővel történő ellátása tovább romlik. Ennek következtében növekedni fog a pályakezdő munkanélküliek száma, csökken a foglalkoztatottság szintje.
* Az építőipar területén a vállalati gyakorlati képzőhelyek 70-80%-a megszűnik, amelynek következtében 3-4 év múlva krónikus szakember-hiányra lehet számítani.
* A megszorító intézkedések hatására a gazdálkodó szervezetek képzési hajlandósága jelentősen csökken, amely komoly bizalomvesztéssel fog járni a jelenleg érintett 7 ezer gazdálkodó körében.
* A kieső 22 ezer tanulószerződés következtében az érintettek kikerülnek a foglalkoztatási és társadalom-biztosítási rendszerből, ill. elvesztik a tanulószerződés által biztosított szociális státuszukat is.
* Azon iskolák, akik jelenleg sem rendelkeznek tanműhelyi kapacitással, megszüntetik a tevékenységüket. Azon iskolák, akik rendelkeznek ilyen kapacitással, a kieső 20 ezer tanuló gyakorlati oktatását nem tudják máról holnapra megoldani.
* Ellentmondásosnak tartjuk, hogy az új válságkezelő kormány programja is kiemelt szerepet szán a munkával egybekötött szakképzés bevezetésének, ugyanakkor a szakképzési megszorító csomag ennek pont ellentétes hatását váltja ki.
* Megszűnik Magyarországon az úgynevezett „szakképzési adó” azon kialakult gyakorlata, amelynek értelmében az éves szinten megforduló közel 80 milliárdos pénzalapból elsősorban azok a befizetők élvezzenek prioritást, akik a gazdaság számára a tanulók gyakorlati képzésével hozzájárulnak a munkaerő-piac szakképzett munkaerővel történő ellátásához. Ez jelenleg a magyar vállalkozások mindössze 2%-át (7 ezer gazdálkodó) teszi ki.
-kt-
További hírek:
Nyíregyháza Online - www.nyiron.hu
Szólj hozzá a fórumon!