Tiszaeszlári vérvádper: tudományos konferencia Nyíregyházán

A 120 évvel ezelőtti tiszaeszlári vérvádperről rendeztek tudományos konferenciát csütörtökön Nyíregyházán.

A mintegy háromszáz résztvevő előtt zajlott tanácskozáson kilenc előadás hangzott el - tájékoztatta Gál Ottó, az Eötvös Károly Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke az MTI-t.

Raj Tamás főrabbi a vér bibliai és a zsidó életben betöltött szerepéről szólt - mondta a szervezet vezetője. A vallási vezető azt hangsúlyozta, hogy a zsidó vallásban a Tóra alapján még a vér érintése is tilos.

Gál Ottó hozzátette: így semmi alapja nem volt annak az egykori állításnak, hogy a Tiszaeszláron eltűnt Solymosi Esztert a zsidók ölték meg, vérét vallási szertartáshoz felhasználva.

A Magyar-Izraeli Baráti Társaság vezetőjének tájékoztatása szerint Karsai László holokauszt-kutató az 1883-as per vizsgálóbírójának emlékiratairól szólt.

Pelle János irodalomtörténész a tiszaeszlárihoz hasonló hajdúnánási vérvádpert idézte fel, amely ugyancsak az 1880-as évek végén zajlott le.

A tiszaeszlári vérvád néven ismert per a maga idejében a nemzetközi sajtó figyelmét is kivívta.

1882. április 14-én a 14 éves Solymosi Eszter rejtélyes körülmények között tűnt el. Egy Móric nevű gyerek tanúvallomása szerint a lány rituális gyilkosság áldozata lett. A tiszaeszlári zsinagógában három sakter metszőkéssel elvágta a szűz lány nyakát, és edénybe gyűjtötte vérét.

A korabeli leírások szerint a fiú ezt a zsinagóga kulcslyukán keresztül látta, s elmondása alapján 15 zsidó embert vontak bűnvádi eljárás alá.

Az esetet az első fokon eljáró nyíregyházi bíróságon Kozma Sándor királyi főügyész vezetésével tárgyalták.

A per 1883. június 19-én kezdődött, s 33 napig tartott. A bíróság 1883. augusztus 2-án hozta meg ítéletét, amely alapján a per valamennyi vádlottját felmentették. A döntést másnap, augusztus 3-án hirdették ki.

A nyíregyházi tárgyaláson az akkori idők ellenzéki politikusa, az egykori vármegyei ügyész, majd országgyűlési képviselő Eötvös Károly védte a vádlottakat, aki az utolsó tárgyalási napon hétórás védőbeszédet mondott.

Eötvös Károly azt igyekezett bebizonyítani, hogy Solymosi Esztert - akinek állítólagos holttestét Tiszadadánál találták meg a Tiszában - nem lett gyilkosság áldozata. A lány vízbe fulladt, s a vád antiszemitizmusra, koholt vádakra épült.

Az egykori jogásztársadalmat is megosztó per legtöbbet támadott személyisége Kozma Sándor főügyész volt, akit még az akkori igazságügy-miniszternél is bepanaszoltak és leváltását kérték.


Tiltakozásként tartott koszorúzást a Magyar Igazság és Élet Pártja csütörtökön a tiszaeszlári temetőben a 120 éve nyomtalanul eltűnt Solymosi Eszter síremlékénél - mondta Csurka István, a párt elnöke telefonon az MTI nyíregyházi munkatársának.

"A koszorúzással arra akartuk felhívni a figyelmet, hogy a tiszaeszlári vérvádper kapcsán a magyarságra rásütött antiszemitizmus bélyegét 120 évvel a történtek után sem mosta le senki" - közölte a pártvezető.

Csurka István úgy vélte, hogy "a koncepciós vérvádper mérhetetlen károkat okozott a magyarságnak és Trianonba torkollott".

A pártelnök arról is tájékoztatott, hogy a koszorúzást a MIÉP-en kívül a Magyar Út Körök is szervezték.

Korábbi sajtóhírek szerint a falu temetőjében van egy jelképes sírhelye Solymosi Eszternek, amelyet egy Spanyolországban élő magyar állíttatott a saját költségén 1994-ben. A sírkövet azóta többször is megkoszorúzták Árpád-sávos zászlókkal felvonuló, nem helybéli fiatalok.

(MTI)