Rácz Jenő hangsúlyozza, a kormány átfogó programmal kívánja javítani az emberek egészségügyi állapotát és az átlagéletkor növelését tűzte ki célul.

- Míg Önre vártunk néhány nyíregyházitól megkérdeztük a Kossuth téren mit gondolnak a magyar egészségügyről. Nem akarom szépíteni a helyzetet, azonban jót nem hallottam. Mi a véleménye az egészségügyi miniszternek az egészségügyről?

- A magyar lakosság egészségügyi állapota elmarad az Unió átlagától. A férfiak esetében 7 év, a nőknél pedig 5 év a különbség. Ez azt jelenti, hogy egy ma született férfi 7, egy ma született nő pedig 5 évvel rövidebb életre számíthat, mint az unió más tagállamában élő kortársa. Ráadásul ez az adat a ma született emberekre vonatkozik, még rosszabb a statisztika, ha a mostani ötven éveseket nézzük. Éppen ezért kellett a népegészségügyi programunkat tartalommal megtölteni, hogy az emberek egészséges életvitelt folytatva minél később legyenek betegek vagy a különböző kórokat képesek legyünk korai stádiumban fölismerni és gyógyítani őket. Erről szól a népegészségügyi program, amely most már biztosan kijelenthetjük sikeres, hiszen egyre többen járnak szűrővizsgálatokra és olyan rendezvényekre is, mint ami itt Nyíregyházán a Kossuth téren zajlik. Természetesen a negatív tendenciákat nem lehet egyik napról a másikra felszámolni, azonban a népegészségügyi programmal az elsődleges és a másodlagos megelőzést lehet megvalósítani. Mindezek mellett szükségessé vált az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése is. Az elmúlt négy évben 1300 milliárd forinttal többet költöttünk az egészségügyre a 2002-es bázisévhez képest, emellett kifejezetten a fejlesztésekre 100 milliárd forint jutott.

- Úgy vélik pénzzel minden problémát meg lehet oldani?

- Nagyon fontos dolog, hogy nemcsak a többletforrásokat kell biztosítani az egészségügyben, hanem megfelelő programokat is ki kell dolgozni. A szakma három nagy program megtervezést vállalta fel ebben a ciklusban, amelyek meghatározzák a fejlesztések irányvonalát a következő tíz esztendőre. A Sürgősségi, a Csecsemő és Gyermekgyógyászati valamint a Nemzet Rákellenes Programok bebizonyították, ha a politika az ágazatra bízza a fő irányvonalak meghatározást, akkor az egészségügy képes megtáltosodni. Ennek a közös munkának a gyümölcse az a legújabb nemzeti program is, amely önmagában is képes a születéskor várható átlagélettartamot három évvel megnövelni; ez a szív és érrendszeri betegségekkel veszi fel a küzdelmet.

- Nem túl sok a feltételes mód az egészségügyben? A politikusok folyamatosan azt szajkózzák a ha ez a program, vagy ha az a program megvalósul, akkor minden szép és jó lesz.

- Egy komplex program segítségével át lehet alakítani az egészségügyet, kis programokkal azonban képtelenség. Úgy vélem a komplex program alapjait már a Medgyessy kormány idején leraktuk, a 100 lépés program beindulásával pedig már el is kezdődött. A szakmai programok, amelyekről szót ejtettünk a betegségek 80%-át képesek lefedni. Ugyanakkor a tervek gyakorlati megvalósításához további fejlesztési forrásokra lesz szükség. Az Új Magyarország programban, természetesen az uniós támogatásokat is figyelembe véve, összesen 500 milliárd forintos fejlesztést látunk megvalósíthatónak a következő ciklusban, ami az ellátórendszerbe épülne be. Ezeket a programokat nem a politikusok készítették, minden részletét a szakmára bíztuk, ezt követően részletesen társadalmi és szakmai vitán is részt vettek, így társadalmi konszenzus alapján jöttek létre. Azt gondolom egyre kevesebb a feltételes mód az egészségügyben és egyre több az operatív program.

- Komoly fejlesztési támogatásokról beszél. Mire számíthat az ország legnagyobb vidéki kórháza a Jósa András Kórház? - Az intenzív terápiás és aneszteziológiai eszközök fejlesztési programjának éppen a tartunk. Ez az a két műszerterület, ahol a legnagyobb volt az elmaradottságunk. A kormány 8 és fél milliárd forintból 1200-nál is több altató és lélegeztető gépet valamint monitort vásárolt, amelyeket a következő három hónapban kapják meg a pályázatot benyújtott intézmények, így a nyíregyházi kórház is. Ráadásul nemcsak a gépek önrészét nem kell kifizetni, még a következő nyolc évben a szervízelési költségek sem terhelik az intézményeket.

(Z. Pintye Zsolt)