„Dosso: Jól érzem magam Magyarországon csatárként!”
A mai edzés után a magyar élvonalban remekül debütáló, három mérkőzésen két gólt szerző elefántcsontparti támadót, Sindou Dosso-t szólaltattuk meg.
Ezen a héten is folytatjuk a Szparihoz újonnan igazolt játékosok bővebb bemutatását. A mai edzés után a magyar élvonalban remekül debütáló, három mérkőzésen két gólt szerző elefántcsontparti támadót, Sindou Dosso-t szólaltattuk meg. Az alábbiakban a Sopronban az utolsó előtti pillanatban pontot érő gólt szerző, remek felépítésű csatárról tudhatnak meg több mindent szurkolóink.
- Mikor ismerkedtél meg a labdarúgás alapjaival?
- 1999-ben, 13 évesen a szülővárosában lévő labdarúgóiskolában kezdtem elsajátítani a futballt. Előtte már persze sokat fociztam, de minden megkötés nélkül. 13 éves koromtól viszont már igazolt labdarúgó vagyok.
- Afrikában milyen csapatokban fordultál meg pályafutásod alatt?
- Afrikában egyedül a hazámban játszottam. Első felnőtt csapatom az Africaspor volt, ahol másodikok lettünk az idény végén, legutóbb pedig a Stella Abidjam-ban futballoztam Elefántcsontpartban.
- Mikor, hogy kerültél Európába?
- Többször is megfordultam ezen a földrészen. Először 2001-ben próbáltam szerencsét Olaszországban. Ekkor még csak 15 éves voltam, de nagyon elszánt. A menedzserem segítségével legelőször az akkor olasz másodosztályban szereplő Como-hoz jártam edzésekre. Majd kis időre hazamentem, aztán ismét visszatértem Olaszországba. Egy másik másodosztályú csapathoz a Ternanahoz. Ekkor már sokkal érettebb, jobb labdarúgó voltam. Marasztaltak is, ám sajnos akkoriban egy új szabály miatt, nagyon nehéz volt Afrikából Európába szerződni, nem is sikerült játékengedélyt szerezni nekem a klubnak, így ismét hazatértem futballozni.
- Hogy kerültél Magyarországra, azon belül Nyíregyházára?
- A menedzserem küldött nekem meghívót, hogy érdeklődnek irántam egy élvonalbeli magyar csapatból. Ide is repültem, és nagy örömömre eddig minden nagyon jól alakul. Hamar elfogadtak engem a csapatnál, az edzőmeccseken illetve most már a bajnokikon is sikerül lövöldöznöm a gólokat, úgyhogy nagyon jól érzem Nyíregyházán magam. A város is rendkívül tetszik.
- Melyik szezonod sikerült eddig a legjobban?
- A legutóbbi szezonom, a Stella Abidjam együttesében elég jól sikerült, hiszen 12 mérkőzésen hat gólt sikerült szereznem. Ennek nagyon örültem, hiszen a szezon első felében még Olaszországban edzettem, aztán hazatérve sikerült elkapnom a fonalat. Remélem ezt a teljesítményt, itt a magyar élvonalban is sikerül majd megismételnem.
- Igaz a hír, miszerint hazád utánpótlás válogatottjában is bemutatkoztál már?
Igen, igaz. 2003-ban sikerült először bemutatkoznom az Elefántcsontparti utánpótlás válogatottban, azóta még négyszer húzhattam magamra a válogatott szerelését. Nagyon remélem, hogy nemsokára már a nagy válogatottban is bemutatkozhatom.
- Családodról megtudhatunk-e valamit?
Hét testvérem van. Három fiú és négy lány, én a negyedik legidősebb gyermek vagyok.
- Hogy tetszik eddig a magyar bajnokság?
Egyenlőre nagyon jól érzem magam a magyar mezőnyben csatárként. A fizikai adottságomat remekül ki tudom használni a magyar élvonalban. A három mérkőzésemen szerzett két gól úgy érzem pozitív mérleg. Szerintem egy európai középszinten van a magyar bajnokság, az pedig különösen tetszik benne, hogy ha egy kiscsapat felszívja magát akkor, bárki ellen – legyen az akár az első – van esélye a győzelemre. Kiegyensúlyozottnak tartom az NB I-t.
- Mikor ismerkedtél meg a labdarúgás alapjaival?
- 1999-ben, 13 évesen a szülővárosában lévő labdarúgóiskolában kezdtem elsajátítani a futballt. Előtte már persze sokat fociztam, de minden megkötés nélkül. 13 éves koromtól viszont már igazolt labdarúgó vagyok.
- Afrikában milyen csapatokban fordultál meg pályafutásod alatt?
- Afrikában egyedül a hazámban játszottam. Első felnőtt csapatom az Africaspor volt, ahol másodikok lettünk az idény végén, legutóbb pedig a Stella Abidjam-ban futballoztam Elefántcsontpartban.
- Mikor, hogy kerültél Európába?
- Többször is megfordultam ezen a földrészen. Először 2001-ben próbáltam szerencsét Olaszországban. Ekkor még csak 15 éves voltam, de nagyon elszánt. A menedzserem segítségével legelőször az akkor olasz másodosztályban szereplő Como-hoz jártam edzésekre. Majd kis időre hazamentem, aztán ismét visszatértem Olaszországba. Egy másik másodosztályú csapathoz a Ternanahoz. Ekkor már sokkal érettebb, jobb labdarúgó voltam. Marasztaltak is, ám sajnos akkoriban egy új szabály miatt, nagyon nehéz volt Afrikából Európába szerződni, nem is sikerült játékengedélyt szerezni nekem a klubnak, így ismét hazatértem futballozni.
- Hogy kerültél Magyarországra, azon belül Nyíregyházára?
- A menedzserem küldött nekem meghívót, hogy érdeklődnek irántam egy élvonalbeli magyar csapatból. Ide is repültem, és nagy örömömre eddig minden nagyon jól alakul. Hamar elfogadtak engem a csapatnál, az edzőmeccseken illetve most már a bajnokikon is sikerül lövöldöznöm a gólokat, úgyhogy nagyon jól érzem Nyíregyházán magam. A város is rendkívül tetszik.
- Melyik szezonod sikerült eddig a legjobban?
- A legutóbbi szezonom, a Stella Abidjam együttesében elég jól sikerült, hiszen 12 mérkőzésen hat gólt sikerült szereznem. Ennek nagyon örültem, hiszen a szezon első felében még Olaszországban edzettem, aztán hazatérve sikerült elkapnom a fonalat. Remélem ezt a teljesítményt, itt a magyar élvonalban is sikerül majd megismételnem.
- Igaz a hír, miszerint hazád utánpótlás válogatottjában is bemutatkoztál már?
Igen, igaz. 2003-ban sikerült először bemutatkoznom az Elefántcsontparti utánpótlás válogatottban, azóta még négyszer húzhattam magamra a válogatott szerelését. Nagyon remélem, hogy nemsokára már a nagy válogatottban is bemutatkozhatom.
- Családodról megtudhatunk-e valamit?
Hét testvérem van. Három fiú és négy lány, én a negyedik legidősebb gyermek vagyok.
- Hogy tetszik eddig a magyar bajnokság?
Egyenlőre nagyon jól érzem magam a magyar mezőnyben csatárként. A fizikai adottságomat remekül ki tudom használni a magyar élvonalban. A három mérkőzésemen szerzett két gól úgy érzem pozitív mérleg. Szerintem egy európai középszinten van a magyar bajnokság, az pedig különösen tetszik benne, hogy ha egy kiscsapat felszívja magát akkor, bárki ellen – legyen az akár az első – van esélye a győzelemre. Kiegyensúlyozottnak tartom az NB I-t.