Claudio Cornaci tavaly augusztus óta játszik a Szpariban. Ebben az időszakban a játékosaink közül ő töltötte a legtöbb időt a pályán.

- Tavaly augusztusban érkeztél Nyíregyházára, hogy érzed magad a városban és a csapatban?
- Hamar megszoktam Nyíregyházát, mivel hasonló nagyságú város, mint ahol felnőttem. A családom is jól érzi itt magát. Ha a rokonainkat akarjuk látni akkor sem kell messzire utazni. Igaz, most július vége óta olyan sűrű volt a program, hogy eddig nem volt erre lehetőség. Most hétvégén volt az első alkalom, hogy haza mehettünk.
A csapatba is könnyen beilleszkedtem, nem volt vele gondom. Szeretnénk minél tovább itt maradni a Szparinál, és minél jobban játszani. Eddig a legszebb pillanat a tavalyi bajnokság megnyerése volt. Az utolsó hetek kiélezett küzdelme, a Vecsés elleni találkozó, és az azt követő ünneplés egész életre szóló élményt jelentenek. Az ilyen pillanatokért, napokért érdemes focizni. Úgy tapasztalom, hogy ez a siker, és a szurkolóink ünneplése, öröme még jobban összekovácsolta a csapatot.

- A közönség is hamar megkedvelt, úgy kezelnek, mint aki már évek óta itt játszik.
- Igyekszem megoldani a feladatomat, elvégezni a munkámat, és úgy érzem ezt tapasztalja a közönség is.

- A magyar mezőnyből eddig melyik csapat volt a legnehezebb ellenfél?
- A Debrecen, nem véletlenül lettek bajnokok. A DVSC csatárai ellen volt a legnehezebb dolgunk, de a Zalaegerszeg és az Újpest is jó csapat.

- Amikor idekerültél már az első három meccsen összegyűjtötted a három sárgát. Azóta sokkal ritkábban mutatnak neked lapot. Keményebb focihoz szoktál, vagy már jobban fegyelmezed magad?
- A kezdeti időszakban, a beilleszkedés idején egy védőnél előfordulhat ilyen. Nekem is meg kellett szokni a magyar bajnoki légkört. A játékvezetők sem ismertek. Egy ismeretlen focistának mindig könnyebben mutatnak lapot. Utána még egy darabig nagyon figyeltem arra, hogy elkerüljem a sárgáét. Most már nincs vele különösebb gondom. De most úgy érzem legutóbb a Zalaegerszeg ellen nem érdemeltem ki a lapot.

- A statisztikádról a legkevesebb, amit mondhatunk, hogy imponáló. Mióta Nyíregyházán vagy, a Szpari negyvenegy bajnoki meccset játszott, ebből harmincnyolc mérkőzésen szerepeltél, mindig kezdőként, és egy meccs kivételével –akkor kiállítottak- végig pályán voltál. A legutolsó tizenhét bajnoki mindegyikén fociztál. A Szpari színeiben öt gólt szereztél, hármat fejeltél, kétszer szabadrúgásból találtál be.
- Szerencsém is van, mert elkerült a sérülés. Versenytársam se mindig volt a keretben ezen a poszton. Nem az a lényeges, hogy milyen a statisztikám, az a fontos, hogy sikeres legyen a Szpari. Ha nem nyerünk, ha nem megy a játék, ha nincsenek sikerek, akkor hiába játszok sokat.

- Mivel telik a szabadidőd, kik a legjobb barátaid a csapatból?
- Tizenöt hónapos a kisfiúnk, a legtöbb időt vele töltjük a feleségemmel. A csapattal is gyakran vagyunk együtt, szinte minden héten van egy-egy közös programunk, ami általában szabadtéri sütéssel vagy főzéssel végződik. Minden játékossal jó kapcsolatban vagyok. Mióta Filip itt van, vele találkozunk a leggyakrabban. Ha romániai csapat meccsét közvetíti valamelyik adó, azt együtt szoktuk megnézni.

- Kívülről figyelve a magánéletben, edzéseken, meccs közben, de a legnehezebb szituációkban is mindig nyugodtnak, mosolygósnak látszol. Ez belülről is így éled meg?
- Alapvetően nyugodt, higgadt természetű vagyok. Azt hiszem egy hátvédnek ez sokszor a hasznára válik.