Takács Tamás bizonyítani akar Nyíregyházán, a 28 éves kapus kedden megsérült, de hétfőtől ismét teljes intenzitással dolgozhat.

Takács Tamást arra kérte a szpari.hu, hogy beszéljen eddigi pályafutásáról:
- Szombathelyen születtem, ott lettem kapus, ott lettem élvonalbeli játékos. Utána kikerültem Svédországba egy évre, onnan hazajöttem Debrecenbe. A DVSC-nél is egy évet töltöttem, ami nem túl jól sült el. Nem szerettek, és így én sem szerettem ott lenni, nem is volt jó évem. Elkerültem a Honvédhoz, ott nagyon jól ment, jó volt minden, de sajnos megsérültem. Aztán kerültem Sopronba. Védtem egy félévet, amikor megint megsérültem, aztán megint végig védtem a következő idényt. Ott a körülmények alakultak rosszul mostanra, közismertek a problémáik. A szerződésem lejárt, sok csapat megkeresett decemberben. A nyíregyházi ajánlatot fogadtam el, mert nagyon korrektek voltak velem a tárgyalások során is.

- Mit tartasz a kapus erényeidnek, és mi az, amin javítanál?
- Úgy érzem mindig van mit javítani, mindig lehet javulni, soha nem vagyok teljesen elégedett. A szakemberek azt mondják, hogy gyors vagyok és nagyon jók a „rugóim”.

- Bagoly Gáborral Sopronban együtt játszottatok, kiket ismersz még a csapatból?
- Erdélyi Mikivel egyszerre voltunk a Honvédban, a sors úgy hozta, hogy megint egy csapatba kerültünk. Zabos Attilát is ismertem már korábban, utánpótlás válogatottban szerepeltünk együtt, Kovács Béla ellen is játszottam.

- A közvélekedés szerint most vagy abban a korban, amikorra egy kapus már kellő rutinnal is rendelkezik. Az élvonalban százötször játszottál, mit vársz a nyíregyházi szerepléstől? Milyenek az első benyomásaid az új csapatnál?
- Még alig múltam húsz éves, amikor már ötven élvonalbeli meccsnél tartottam, ahhoz képest nem is sok a 105, de sajnos többször megsérültem. Valóban most már kellő rutinnal is rendelkezem, azt szeretném ha ezt itt a Szparinál is kamatoztathatnám. Most ismerkedem a klubbal, a társakkal, a szakvezetőkkel, a csapattal, a stadionnal, a várossal. Sok új élmény ért rövid idő alatt, de eddig nagyon kedvezőek a benyomásaim, jól érzem itt magam. A felkészülés során bizonyítanom kell, mivel versenyhelyzet van a kapusposzton. Természetesen az a célom, hogy én lehessek az első számú kapus.

- A felkészülés második napján megsérültél, mennyire súlyos?
- Mondhatni, hogy tipikus focista sérülés, a bokám húzódott meg, szerencsére nem súlyos. A Doki azt javasolta, hogy pár napot pihentessem, de hétfőtől ismét teljes intenzitással dolgozhatok.