Kapkodva fociztunk
- A tavaszi sorozatban talán most állt legközelebb a győzelemhez a csapat. Mi hiányzott ehhez?
- A határozott játék, az önbizalom. Idegesen, kapkodva fociztunk, így nem lehet jól játszani
- Az első félórában a vendég térfélen folyt a foci, de csak távoli lövésekkel próbálkoztunk.
- A játék egyik felét a védekezést már a középpályán jól megoldotta a csapat. Azt tették, amit kértünk. Az előre játékban azonban nem valósítottuk meg az elképzeléseket. Lassan szerveztük az akciókat, sok technikai hibával. Így nem tudtunk közel kerülni a kapuhoz. Aztán a csere után szerkezetet váltottunk, és a támadásaink is veszélyesebbek lettek. Igaz, továbbra is több hibával játszottunk, és az ellenfél most könnyebben kontrázhatott.
- A Szpari néhány nagy helyzete kimaradt, amire jött a vendégek válasza.
- Ez a foci egyik belső törvénye. Innen sikerült egyenlítenünk, de a három pont megszerzéséhez kevés volt a hajrá. Hozzá kell tennem, hogy nagyon sok segítséget kaptunk a közönségtől, és olyan időszakokban, amikor csüggedni kezdett a csapat. Ez mindenképpen erőt ad nekem és a játékosoknak is.
- Mi lehet a kiút?
- A sportban is csak ritkán történnek csodák. Amilyen hosszú volt az út a mélypontig, olyan hosszú a gödörből kifelé vezető út is. Dolgozni kell tovább, és annak meg lesz az eredménye.