A mérkőzés első huszonöt perce nem a Spartacus kitűnő őszi idegenbeli szereplésére emlékeztetett, sokkal inkább a Vasas múltját idézte. A fővárosi piros-kékek rohamoztak, és a védelmünk nem találta ennek az ellenszerét. A fölényt már a 9. percben gólra váltották az angyalföldiek. A hazai lendület a gólt követően megtört, és a Szpari fokozatosan belelendült. Ennek ellenére úgy tűnt a támadóink nem találják a jó megoldásokat az akciók kapu előtti befejezésénél. Ezt bizonyította, hogy láthatóan -illetve hallhatóan- egymást okolták a játékosok a hibákért.

Már a második játékrész első perceiben érezhető volt, hogy a szünet a Szparinak tett jót. A hazaiak kényelmesebbek lettek, míg a Spartacus elkezdett focizni. A csatáraink eredményessége továbbra sem javult. A kapu előtt döntő pillanatokban hibáztak. A Vasas a kontrákra számított inkább. Ismerve a Spartacusnak az elmúlt hetekben idegenben csillogtatott erényeit, arra lehetett számítani, hogy ha egy gólos marad a hazai előny akkor az utolsó pillanatokban akár pontot is rabolhat a csapat.

A kérdés inkább az volt, ki lőhet gólt a játékosok közül, mert a csatárok továbbra sem pörögtek igazán. Úgy tűnt Bárányos lehet a nyerő huszonegyes, de szép fejesét Borszéki nagy bravúrral mentette. A csereként érkező Dossotól is gólt várhattunk volna, hogy az idényt csattanóval fejezze be. A gólt azonban nem a támadó, hanem egy másik csere, a Fáy utcában, korábbi NB I-es csapatánál otthonosan mozgó Odrobéna Péter szerezte. Lippai Ákostól indult az akció a 88.percben, aki a kapu elé küldte a labdát,  Dosso csak beleérni tudott, de a tovább pörgő labda így lett jó Odrobénának. A középpályásunk kapura emelt, aztán hogy biztos legyen a dolgában bele is fejelt a játékszerbe, majd a gólvonalig kísérte, hogy ünnepelhesse az idény utolsó szparis találatát, ami ezúttal pontot is ért.. Révész Attila a meccs előtt arról panaszkodott, hogy a kispadja rövidebb, mint a fővárosiaké. Azzal nem dicsekedett, hogy rövidebb, de eredményesebb. A gólt a három cserejátékos hozta össze.

A döntetlen azt is jelenti hogy mindkét fél tavaszig megtartja a helyezését. A Spartacus már nyolc egymást követő mérkőzésen veretlen, beállítva ezzel a klub rekordot.  A nyíregyházi klubot sokan féltették a rajt előtt a második bajnoki évtől, amely gyakran vízválasztó. Nos a csapat alaposan rácáfolt ezekre a félelmekre, és nagyszerű őszt tudhat maga mögött.