Csapatunk kispesti fellépésén a szakvezetés azt várta, hogy az együttes visszataláljon a régi kerékvágásba, míg a hazaiak célja a győzelem megszerzése volt. A találkozó jó ideig a vendégek elképzelés szerint alakult. Az első fél órában a fővárosiak enyhe mezőnyfölényben fociztak. Elsősorban balról indították a támadásaikat, de a betörésekből nem alakultak ki helyzetek. Később beívelésekkel próbálták helyzetbe hozni a csatárokat, de ezekben nem volt veszély. A Szpari az első húsz percben több gyors kontrát is vezetett, de a csatárok gyakran nem tudták végigvinni a támadásokat. A hazai védelem nem volt acélos, így a Spartacus támadásaiból több veszélyes helyzet is kialakult. Imedashvili közeli fejese volt a legnagyobb lehetőség ekkor, akárcsak Miskolczi szabadrúgásánál Rabóczki mentett. A félidő hajrájára fölénybe került a Honvéd, de továbbra sem jutottak helyzetig.

A második játékrészben a hazaiak támadtak, de a kapu előtt a csatáraik sokat hibáztak. Újra kiegyenlítetté vált a játék. A Spartacust azonban Kispesten is utólérte tavaszi átka, szokás szerint egy pontrúgás formájában. Hercegfalvi kapu elé ívelésénél Illyés ügyetlenkedett, és az ajándék labdából Abraham két méterről a kapuba talált. A gólszerzés vagy tíz percig a Honvédot hozta lendületbe, de a védelmünk megállította az akciókat. A mérkőzés utolsó húsz percében a Szpari támadott, de nem sikerült befejezni az akciókat, ami gyakran veszélyes kispesti kontrákat eredményezett. Gól már nem esett. A hazaiak igazi helyzet nélkül is otthon tartották a pontokat.