A szünetben beállt, eddig három gólt szerző fiatal labdarúgót kérdeztük a magunk mögött hagyott, és az elkövetkezendő bajnokiról, valamint ...

Az elmúlt hétvégén, egy gólos vereséget szenvedett a Szpari Székesfehérváron. A három gólon kívül több helyzetet is hozó találkozón, csapatunk második félidőben mutatott játékára minden nyíregyházi szimpatizáns büszke lehet. A második negyvenöt percben mutatott ötletesebb, a hazai kapura veszélyesebb támadójátékban elengedhetetlen érdemeket szerzett a Nyíregyháza Spartacus csapatának szezonbeli legeredményesebb játékosa, a Szpari saját nevelésű támadója, Szilágyi Norbert. A szünetben beállt, eddig három gólt szerző fiatal labdarúgót kérdeztük a magunk mögött hagyott, és az elkövetkezendő bajnokiról, valamint az on-line közvetítésünkben is sokat emlegetett 92. perc történéséről...

- Két különböző félidőt láthattunk Székesfehérváron. Minek tudható be, hogy a második játékrészben veszélyesebbek voltatok?
Ugyan én nem voltam bent a szünetben az öltözőben, hiszen a pályán melegítettem, de lehetett látni a többieken, hogy a mester felrázta őket a félidőben. Magam is úgy érzem, hogy veszélyesebbek voltunk a szünet után, az első gyenge félidő után, egy sokkal jobb másodikat produkáltunk. Sajnos többször sem állt mellénk a szerencse, gondolok itt a kapufámra, vagy Lippai Ákos lövésére, illetve az utolsó szögletünk utáni kavarodásra. A második félidőben lefutballoztuk a Fehérvárt, így minimum egy pontot megérdemeltünk volna. Véleményem szerint sokkal igazságosabb lett volna az iksz.

- A kapufád tényleg bemehetett volna...
Igen, ezt magam is nagyon szerettem volna. Egy gyors támadás végén ahogy visszakaptam Sindou-tól (Dosso- a szerk.) a labdát előttem állt két védő, így nem is volt más választásom, mint megpróbálni eltekerni a kapu bal oldalába a labdát. Úgy érzem jól találtam el, ám sajnos néhány centi még hiányzott a gólhoz. Így sajnos nem sokra mentünk azzal a lövésemmel.

- És mi történt a 92. percben?
Óriási volt a kavarodás a találkozó utolsó szögleténél. A bal oldalról beszálló szögletnél a hosszú oldalról robbantam be a kapu elé, Claudionak sikerült továbbcsúsztatnia a labdát, ami így nagyon felgyorsult és én már csak reflexszerűen tudtam beleérni a játékszerbe. Őszintén megvallva annyira gyorsan történt minden, hogy nem emlékszem rá, hogyan értem a labdához. Megpróbáltam a kapuba továbbítani, ám sajnos ez nem sikerült.

- Többször csúszkáltál, ennyire rossz volt a talaj, vagy a cipőválasztásod nem sikerült igazán jól?
A cipőválasztással nem volt probléma, hiszen „élesben” játszottam, inkább a rendkívül mély talajnak tudható be a csúszkálásom. Ráadásul az első félidőben sikerült még jobban feltúrni az amúgy is mély pályát, így voltak olyan helyek ahol nagyon nehéz volt megállni, főleg a hirtelen, gyors mozdulatoknál, a megindulásoknál.

- Mit vársz az első hazai villanyfényes mérkőzéstől? A Paks elleni szombati találkozótól?
Nagyon örülnék a győzelemnek szombaton. Abban biztos vagyok, hogy egy nagyon kemény meccs vár ránk, ráadásul az őszi vereségért is szeretnénk visszavágni. Én nagyon szeretek villanyfényes mérkőzést játszani, sokkal másabb a hangulata egy ilyen találkozónak. Remélem sokan jönnek ki a szombati találkozóra, és a szurkolóinkat sikerül megörvendeztetni egy győzelemmel.