Magyarország első bioerőműve Szakolyban
Átadták Magyarország első, zöldmezős fejlesztésű, önálló biomassza villamos energia erőművét Szakolyban. A Dél-nyírségi Bioerőművel kapcsolatban Lontay Zoltán, a DBM Zrt. igazgatóságának tagja, a GEA EGI Energia- és Környezetgazdálkodási Iroda vezetője, valamint a Liget Kft. fejlesztési igazgatója nyilatkozott lapunknak.
- Honnan indult a projekt ötlete, és hogy jutottak el idáig? Kik vettek részt a megvalósításban?
- A projekt ötlete a Dél-Nyírség önkormányzataitól és vállalkozóitól származik. Az első tanulmányt Nyíracsád község Önkormányzata készíttette. A megvalósításban a Liget Kft. vállalt vezető szerepet. Ez egy nyíradonyi, később szakolyi bejegyzésű fejlesztő társaság. A fejlesztés mérnöki munkáit a GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. végezte. A projekt tulajdonlásában és finanszírozásában négy cég vett részt. A már említett Liget Kft. és GEA EGI Zrt., továbbá a Tohoku Epco. japán áramszolgáltató és a VIS Zrt. fővállalkozó cég. Az építéshez az MFB és a K&H Bank nyújtott hitelt. A technológiai berendezéseket a GEA EGI Zrt. szállította és helyezte üzembe.
- Miért pont ide tervezték a bioerőművet?
- A fejlesztés során számos dél-nyírségi telephelyet megvizsgáltunk. Vizsgáltuk egyrészt a műszaki alkalmasságot, másrészt a helyi társadalom befogadóképességét. Szakoly mind műszaki szempontból, mind pedig a helyi közösség nyitottsága szempontjából kiemelkedően a legjobb volt. Szakoly község Önkormányzata alapos tájékozódás, többek között egy az épülőhöz hasonló németországi mű megtekintése, a környezetvédelmi és gazdasági hatások elemzése után hozta meg döntését. A Szakolyi Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a projekttársasággal a DBM Bioenergia Művek Zrt.-vel. Folyamatos kapcsolat és együttműködés volt a térség legelismertebb zöld szervezetével, a nyíregyházi E-Misszió Egyesülettel.
- Térségfejlesztési programként aposztrofálták a projektet. Mekkora az a térség, amely profitálhat a beruházásból?
- Az erőmű kb. 50-60 km-es körzetéből szállítják be az alapanyagot. Kb. ugyanilyen távolságról jönnek munkavállalók az erőműbe dolgozni, bár többségük szakolyi vagy a szomszédos településekre való. Tehát ez az a térség, mely közvetlenül profitálhat a projektből.
- Mennyi és milyen típusú munkahelyet teremtett az erőmű a környéken élők számára?
- Az erőmű 55 főt foglalkoztat „a kerítésen belül”. Ezen kívül egy évi kb. 2 milliárd forintos piacot teremt biomassza termékekre. Ezen a piacon számos kisebb vagy nagyobb vállalkozás talál megélhetést, akik becslésünk szerint 150-200 főt foglalkoztatnak.
- Lesz-e a kezdeményezésnek folytatása? Terveznek-e több bioerőművet Magyarországon?
- Magyarországnak az EU elvárásoknak való megfelelés érdekében számos új bioerőművet kellene építenie és üzembe helyeznie 2020-ig. Ezt a célt megerősíti az Országgyűlés által 2008-ban elfogadott klíma stratégia és a Kormány által kidolgozott megújuló energia stratégia. Az említett stratégiák 600 MW-nyi szakolyihoz hasonló zöldmezős mű beléptetését irányozzák elő 2020-ig. Ez azt jelenti, hogy kb. 30 db szakolyi típusú művet, vagy 40-50 db kisebb teljesítményű művet kellene megépíteni.
A 2020-ra érvényes tervek időarányos teljesítésében jelentős az elmaradásunk. A magyar bioenergetikai ipar lényegesen lassabban fejlődik, mint ahogy az említett célok teljesítéséhez képest fejlődnie kellene. A vállalkozók több tucat új mű fejlesztését kezdték meg, de hogy melyik tud megvalósulni, ill. hogy egyáltalán tudnak-e újabb művek megvalósulni, az az állami szabályozástól függ. Javítani kellene a bioerőművek létesítési feltételein és az európai szintre kellene felemelni a bioerőművek által megtermelt ún. zöld áram átvételi árát. E nélkül nem várhatjuk az ipar fejlődését, további szakolyi típusú művek megépítését.
-kt-
- A projekt ötlete a Dél-Nyírség önkormányzataitól és vállalkozóitól származik. Az első tanulmányt Nyíracsád község Önkormányzata készíttette. A megvalósításban a Liget Kft. vállalt vezető szerepet. Ez egy nyíradonyi, később szakolyi bejegyzésű fejlesztő társaság. A fejlesztés mérnöki munkáit a GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt. végezte. A projekt tulajdonlásában és finanszírozásában négy cég vett részt. A már említett Liget Kft. és GEA EGI Zrt., továbbá a Tohoku Epco. japán áramszolgáltató és a VIS Zrt. fővállalkozó cég. Az építéshez az MFB és a K&H Bank nyújtott hitelt. A technológiai berendezéseket a GEA EGI Zrt. szállította és helyezte üzembe.
Magyarország első magyar bioerőműve Szakolyban
- Miért pont ide tervezték a bioerőművet?
- A fejlesztés során számos dél-nyírségi telephelyet megvizsgáltunk. Vizsgáltuk egyrészt a műszaki alkalmasságot, másrészt a helyi társadalom befogadóképességét. Szakoly mind műszaki szempontból, mind pedig a helyi közösség nyitottsága szempontjából kiemelkedően a legjobb volt. Szakoly község Önkormányzata alapos tájékozódás, többek között egy az épülőhöz hasonló németországi mű megtekintése, a környezetvédelmi és gazdasági hatások elemzése után hozta meg döntését. A Szakolyi Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a projekttársasággal a DBM Bioenergia Művek Zrt.-vel. Folyamatos kapcsolat és együttműködés volt a térség legelismertebb zöld szervezetével, a nyíregyházi E-Misszió Egyesülettel.
Panorámakép a gyárról
- Térségfejlesztési programként aposztrofálták a projektet. Mekkora az a térség, amely profitálhat a beruházásból?
- Az erőmű kb. 50-60 km-es körzetéből szállítják be az alapanyagot. Kb. ugyanilyen távolságról jönnek munkavállalók az erőműbe dolgozni, bár többségük szakolyi vagy a szomszédos településekre való. Tehát ez az a térség, mely közvetlenül profitálhat a projektből.
Éjszakai látkép
- Mennyi és milyen típusú munkahelyet teremtett az erőmű a környéken élők számára?
- Az erőmű 55 főt foglalkoztat „a kerítésen belül”. Ezen kívül egy évi kb. 2 milliárd forintos piacot teremt biomassza termékekre. Ezen a piacon számos kisebb vagy nagyobb vállalkozás talál megélhetést, akik becslésünk szerint 150-200 főt foglalkoztatnak.
Az ünnepélyes megnyitó pillanatai
- Lesz-e a kezdeményezésnek folytatása? Terveznek-e több bioerőművet Magyarországon?
- Magyarországnak az EU elvárásoknak való megfelelés érdekében számos új bioerőművet kellene építenie és üzembe helyeznie 2020-ig. Ezt a célt megerősíti az Országgyűlés által 2008-ban elfogadott klíma stratégia és a Kormány által kidolgozott megújuló energia stratégia. Az említett stratégiák 600 MW-nyi szakolyihoz hasonló zöldmezős mű beléptetését irányozzák elő 2020-ig. Ez azt jelenti, hogy kb. 30 db szakolyi típusú művet, vagy 40-50 db kisebb teljesítményű művet kellene megépíteni.
A bioerőmű madártávlatból
A 2020-ra érvényes tervek időarányos teljesítésében jelentős az elmaradásunk. A magyar bioenergetikai ipar lényegesen lassabban fejlődik, mint ahogy az említett célok teljesítéséhez képest fejlődnie kellene. A vállalkozók több tucat új mű fejlesztését kezdték meg, de hogy melyik tud megvalósulni, ill. hogy egyáltalán tudnak-e újabb művek megvalósulni, az az állami szabályozástól függ. Javítani kellene a bioerőművek létesítési feltételein és az európai szintre kellene felemelni a bioerőművek által megtermelt ún. zöld áram átvételi árát. E nélkül nem várhatjuk az ipar fejlődését, további szakolyi típusú művek megépítését.
-kt-