A Báthori István Múzeum állandó kiállításairól
Nyírbátor város múltjáról tükörképet adnak a múzeum végleges épületében megrendezett kiállítások. A régészeti kiállítás Nyírbátor és környéke csiszolt kő-, réz-, bronz-, kelta-, szarmata-, szkítakori, valamint Dácia kapcsolatára utaló anyaggal foglalkozik.
A várostörténeti helyiségben céhemlékek, fegyverek, sisak, páncél, pajzs, kardok, buzogányok, tőrök, Bethlen Gábor szablyája, 1622. Brandenburgi Katalin levele, 1631. Heltai Gáspár krónikája, 1575. az 1848-49-es szabadságharc idejéből tárgyak, írások, nyomtatványok, fegyverek és XIX. Századi női viseletek képezik a kiállítás anyagát.
A néprajzi kiállítás a halászat, a pásztorkodás, a földművelés és a háztartás tárgyaival foglalkozik. Jelentősek a különböző kerámiaközpontokból ide származott sütő főző, tároló cserépedények, és a századforduló körül itt működött fazekas, Keresztes György díszes kulacsai.
A bútor- és az iparművészeti kiállításon reneszánsz, barokk empire és biedermeier bútorok, kályhák kerültek bemutatásra, itt van Madách Imre íróasztala is, amelyen „Az ember tragédiáját" írta.
A helytörténeti részen látható Bátorliget élővilágáról és mesemondójáról, Fedics Mihályról kiállítás.
A Báthori-család emlék- és fegyvertörténeti kiállításán kapott helyet az Európa-hírű, nyirbátori reneszánsz, mennyezet nélküli stallum, a szerzetesi hátas padsor. Itt látható Báthori István lengyel király saját kezű aláírásával ellátott adománylevele, 1685, Báthori István országbíróé, zsoltárbíróé, 1590, és Báthori Gábor fejedelmé, 1609-1611, a Báthoriak aranyozott órája, s a róluk készült korabeli metszetek, egy reneszánsz Báthori (1484) címerkő, régi fegyverek, vadászfelszerelések, valamint török hadi emlékek.
[Forrás: nyirbator.hu-nyirbim.hu]
